Reggeli Sajtófigyelő, 2002. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-12-20
életbe lépett felsőoktatási törvény után ugrott meg, azóta ugyanis államilag elismert - általába n "C"- típusú középfokú - nyelvvizsgához kötik a diploma megszerzését. Az ok egyszerű: az országszerte gombamód szaporodó nyelviskolák "két hónap alatt középfokú" és ehhez hasonló szlogenekkel csábítják magukhoz a rendszerint a tanulmányaik utolsó évében fejükhöz kapó hallgatókat, akik így az idő- mellett jelentős pénzmegtakarításban is reménykedhetnek. Angol nyelvből például minimum háromszázötvenezer forintot kell "letanulniuk" az eséllyel középfokú nyelvvizsgára áhitozó diákoknak, míg a fáma szerint eg y lovári "C"hez legfeljebb 100 ezer forint szükségeltetik. Ám korántsem biztos, hogy a lovárival a legkönnyebb diplomához jutni: az ITK statisztikái szerint a diákok fele el sem megy az első nyelvvizsgára, vagy megbukik azon, igaz nincs ez másképp a töb bi idegen nyelv esetében sem. Juhász szerint a vizsgázók jó része nem tudja, hogy az ITK lovári nyelvi követelményrendszere semmiben sem különbözik az angolétól. A romani tanulását valóban megkönnyíti, hogy viszonylag kicsi az alapszókészlete és számos kif ejezés meghonosodott már a magyar nyelvben, ám sok a többjelentésű szó, és a sikeres nyelvvizsgához így is legalább másfélezer szót ismerni és használni kell - állítja hazánk egyik legismertebb lovári anyanyelvű pedagógusa, Choli Daróczi József. Gondot j elent az is, hogy nagyon kevés a cigány nyelvi tankönyv és oktatási segédanyag, ám a legnagyobb probléma, hogy ma Magyarországon nem képeznek lovári nyelvtanárokat. Mivel alig vannak roma nyelvészek és kevés a lovári anyanyelvű pedagógus, ma többnyire olya n nem romák állnak ki a katedrára, akik tanfolyamokon, iskolákban sajátították el a nyelvet - többkevesebb sikerrel. Így tanít már két éve romaneszt Pap János, a Gandhi Nyelvstúdió egyik tanára is. A Békéscsabán (ahol egyébként a telefonon bejelentkező diszpécser szerint azért nem alkalmaznak anyanyelvi tanárokat, mert a romák nem tudnak ragozni), Orosházán és Szegeden működő intézmény "pedagógusa" nem talál kivetni valót abban, hogy sem tanári végzettsége, sem felsőfokú nyelvvizsgája nincsen. Szerinte, mivel csak középfokig készíti fel diákjait, munkájához elég az azonos szintű nyelvtudás is. A stúdió saját tanfolyami anyagából készíti fel a hallgatókat, amit - Pap állítása szerint - Derdák Tibor, a mánfai roma tehetséggondozó Collégium Martineum igazgat ója lektorált. Az ismert szociológus azonban cáfolta, hogy bármilyen köze lenne az alföldi nyelviskolához. Az intézményben egyébként hatszáz forint egy óra cigány: a mintegy százhúsz óra tanulás és alig több mint hetvenezer forint leszurkolása után már meh ettek is a Rigó utcába a diákok - eddig hozzávetőleg százan próbálkoztak. Ám korántsem biztos, hogy átütő sikert arattak, az ITK cigány nyelvű vizsgáztatója, Debre Magdolna ugyanis etnobiznisznek, és a nyelv degradálásának nevezte a Gandhi Nyelvstúdió lov ári képzését. "Nem lehet pár hónapos gyorstalpalón átadni a nyelvet, közel kétezer szót kell ismerni a középfokú nyelvvizsgához"- szögezte le Debre. Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének a vezetője szerint mintegy kétháromszáz nyelviskola működik az országban, ahol évente csaknem százezer ember kezdi meg tanulmányait. Légrádi szerint ebben az üzletágban is nagy arányú a feketegazdaság, és ehhez hozzájárul az is, hogy ma könnyebb egy nyelviskolát nyitni, mint egy lacikonyhát. Előbbihez ugyan is nem kell semmilyen engedély: a cégbejegyzésen kívül csupán egy, az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgabizottságtól kapott regisztrációs számra van szükség. A cigány nyelviskolák, kurzusok szintén szakmai felügyelet nélkül működnek hazánkban, így akadt példa arra is, hogy a gyors nyelvvizsgára áhítozó egyetemistáknak potom százötvenezerért intenzív képzést kínált egy "nyelvtanár", aki aztán egyetlen szó letanítása nélkül odébbállt az előre kifizetett összeggel. Ilyenkor a büntetőfeljelentésen kí vül egyedül a fogyasztóvédelmi felügyeletnél lehet panaszt tenni - ám a felügyelet által rendszerint szakértőként felkért Légárdi szerint évente csupán egykét ilyen eset van. Igaz, a roma nyelv oktatását és hivatalos használatát nagyban megnehezíti, hogy cigánynyelvben eddig még nem történt meg a különböző nyelvjárások egységesítése és különösen az új fogalmak - mint például az
