Reggeli Sajtófigyelő, 2002. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-12-20
körülményeket, munkahelyeket kell teremteni a magyarok lakta régióban. Ha ez biztosítva volna, a kisebbségben élő magyarok valószínűleg sokkal kevesebben fordítanának hátat a szülőföldnek. Ezért Budapest abban érdekelt – amit rendszerint kifejezés re is juttat – , hogy a szomszédos országok gazdasága minél sikeresebben működjön, és mielőbb integrálódjon az Európai Unióba. A prosperitás ugyanis a magyar kisebbségek megmaradásának egyik legfontosabb záloga. Erre hívta fel a figyelmet Veres Valér fiata l erdélyi szociológus is, aki a legutóbbi, kedvezőtlen romániai népszámlálási adatokat elemezte. Kutatásaiból azt szűrte le, hogy az erdélyi magyarok többsége gazdasági okokkal indokolja a szülőföld elhagyását. BálintPataki József, a magyar diaszpóra ügye ivel foglalkozó kormányhivatal, a HTMH elnöke a kisebbségben élő magyarok „minőségi gyarapodását” egyenesen a megmaradás zálogának tartja. A romló demográfiai helyzet a szomszédos országokban élő magyarság körében nem kizárólag az elvándorlásnak és a gazd asági helyzetnek, hanem több tényező együttes hatásának tulajdonítható. Ezek közül kiemelkedik az asszimiláció (ami a szórványokban a leghangsúlyosabb), az egyre több vegyes házasság és nem utolsósorban a negatív természetes szaporulat. A környező országo k közül Romániában él a legtöbb magyar. Ezért talán nem véletlen, hogy a rájuk vonatkozó borúlátó (2002) márciusi népszámlálási adatok váltották ki a legnagyobb meghökkenést Erdélyben és Budapesten is. Egyértelművé vált, hogy a korábbi merész becslésekkel és reményekkel ellentétben, Romániában nem él kétmillió magyar, legfeljebb 1,5 millió. Igaz, a statisztikák ezt az utóbbi adatot sem támasztják alá. Az előzetes népszámlálási adatok szerint ugyanis az idén márciusban 1,435 millió személy vallotta magát mag yarnak ebben a 21,7 millió összlakosságú országban. A magyar nemzetiségű lakosok száma Romániában 190 ezerrel (11,7 százalékkal) csökkent az 1992es népszámláláshoz viszonyítva. Arányuk a teljes lakosságon belül (az 1992es 7,1 százalékról) 6,6 százalékra esett vissza. A csökkenés csak azért nem nagyobb, mert az ország lakossága egymillióval zsugorodott az utóbbi tíz évben. A drasztikus visszaesést Adrian Nastase román kormányfő és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a negatív népszap orulattal és a tömeges elvándorlással hozta összefüggésbe. Markó az asszimilációs nyomásra is felhívta a figyelmet. A magyar politikus ugyanakkor jelezte: a szülőföldön maradás érdekében átfogó gazdasági és szociális stratégiát kell megvalósítani. Különben , mint azt több felmérés is igazolja, folytatódik a kivándorlás (elsősorban a fiatalok körében) és a népességcsökkenés. A 18 és 34 éves közötti erdélyi korosztálynak csaknem a felét foglalkoztatja komolyan a kivándorlás gondolata. Szlovákiában, ahol az an yaország határain túl a második legnagyobb magyar közösség él a Kárpátmedencében, nem ilyen kifejezett a kivándorlási szándék. Ennek ellenére 1991 és 2001 között 47 ezerrel csökkent a magyarok száma Szlovákiában, ami több tényezővel magyarázható. Az egyik , hogy minden évben többen halnak meg, mint ahányan születnek. Az országnak 11 éve 5,274 millió lakosa volt (ebből 567296 magyar nemzetiségű), tavaly már – a májusi népszámlálás szerint – 5,379 millió, amelyből 520528 állampolgár vallotta magát magyarnak. Gyurgyik László tekintélyes szlovákiai szociológus három fő okra vezeti vissza a felvidéki magyarság számának – az utóbbi tíz évben tapasztalt – csökkenését. Az első: a vegyes házasságok folyamatos növekedése, a második: a közigazgatási (megyei) felosztás , amelynek révén az adott területek többségében a magyarok aránya – a nyolc megyéből kettő kivételével – mindenütt jóval 20 százalék alatti, a harmadik: a meciari időszak (1993 – 1998) nacionalizmusa és a délszlovákiai régióknak nyújtott állami támogatások drasztikus csökkentése. Ezek a tényezők járultak hozzá elsősorban az asszimiláció felgyorsulásához, az oktatási rendszer sorvadásához és az elvándorláshoz. A szlovákiai magyar szociológusok ugyanakkor úgy vélik: a szülőföld elhagyása nem öltött tömeges mér eteket. Nagyobb gondnak tartják, hogy egyre több szlovák telepedik le a magyarlakta vidékeken, amivel megváltozhat a magyarság aránya a helyi lakosságon belül, és felgyorsulhat a szórványban élők asszimilációja.
