Reggeli Sajtófigyelő, 2002. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-12-20
A Vajdaságban ugyanakkor a nem magyar anyan yelvűek tömeges bevándorlása (lényegében a Milosevicsrezsim által támogatott tervszerű betelepítése) a fő oka a nemzetiségi arányok teljes átalakulásának. A 1990es években a délszláv térségben dúló háborúk nyomán csaknem 250 ezer (boszniai, horvátországi és kisebb részben koszovói) szerb menekült vagy telepedett le a jugoszláviai tartományban. A vajdasági magyar kisebbség riasztó fogyatkozásának azonban más okai vannak. Bár Szerbiában 2002 áprilisában tartottak népszámlálást, a nemzetiségekre vonatkozó adatok még nem készültek el. Az már kiderült, hogy miközben Szerbia összlakossága 1991 és 2002 között 2,5 százalékkal (7,47 millióra) csökkent, a Vajdaságban élők száma ugyanakkor 3 százalékkal nőtt. A mintegy 2 millió lakosú tartományban a magyarok számát csak becsülni lehet. A Vajdaságban a számlálóbiztosok 1991ben 339 ezer magyart regisztráltak (akkor még ők alkották a tartomány lakosságának csaknem 17 százalékát), az idén feltehetően már csak 240260 ezret vehettek nyilvántartásba. A drasztikus változá s okai: menekülés az 1991 és 1995 között dúló háborúk okozta problémák (katonai behívóparancsok, harctéri szolgálat, örökös rettegés), a szociálisgazdasági kilátástalanság és a létbizonytalanság elől, valamint a katasztrofális népszaporulat. Horvátország ban ugyancsak a Szlobodan Milosevics volt szerb/jugoszláv elnök nacionalista rezsimje által megindított háború volt a fő oka a magyarok elmenekülésének szülőföldjükről, ahová sokan máig nem tértek vissza. A háború nemcsak a magyarok számának csökkenését ok ozta az 1991ben függetlenné vált Horvátországban, hanem sok helyütt megsemmisítette otthonukat, teljes intézményi rendszerüket, szellemikulturális központjaikat, és szétzúzta gazdasági potenciáljukat. A 2001ben tartott horvátországi népszámlálás adatai sokkolóak a magyarság szempontjából: számuk ugyanis az 1991ben regisztrált 22355ről 16500ra apadt, ami 26,2 százalékos csökkenés. A függetlenségét ugyancsak 1991ben elnyerő Szlovéniában vélhetően nem történt ilyen arányú népességfogyás a magyarság kör ében az elmúlt évtizedben. Igaz, a Trianon óta eltelt időben a szlovéniai magyarok lélekszáma már csaknem megfeleződött. Az 1991es népszámláláskor 8499en vallották magukat magyarnak Szlovéniában; többségük (7636an) a Muravidéken élt. Az ország alkotmány ban őshonosként elismert – parlamenti képviselettel rendelkező – magyarok ma valószínűleg kevesebben vannak. Bár a 2002 áprilisában tartott népszámlálási adatok értékelése még folyamatban van, a szlovén statisztikai hivatal szerint csökkent a – helyi visz onylatban gazdaságilag fejletlenebb – Muravidék lakossága. A vegyes nemzetiségi összetételű 31 muravidéki településen az idén áprilisban összesen 12698 személyt – a magyarok mellett szlovéneket és más nemzetiségűeket – vettek nyilvántartásba; 11,16 százalé kkal kevesebbet, mint 1991ben. Becslések szerint a magyarok száma a Muravidéken ma már csak 71007300, az ország más részeiben 500600 lehet. A Muravidéket 1991 óta sok magyar a (mező)gazdasági és megélhetési gondok miatt hagyta el. A szlovéniai magyar né pesség csökkenésének másik oka az asszimiláció. A vegyes házasságok aránya több mint 50 százalékos körükben; az ilyen családban felnőtt gyermekek 80 százaléka rendszerint a többségi nemzethez tartozónak vallja magát. A magas fokú asszimilációs hajlandóság az ausztriai (burgenlandi) őshonos magyarságra is jellemző. Ennek ellenére Ausztria (de nem Burgenland tartomány) akár üdítő kivételnek is nevezhető: 1991 és 2001 között ugyanis – egyedüliként a szomszédos államok közül – itt nőtt a magyarok száma. Igaz, ez elsősorban a bevándorlásnak köszönhető. Ausztriában a tavalyi népszámláláskor 40583 személy nevezte meg érintkezési nyelvként (Umgangssprache) a magyart; nagy többségük nem őshonos, hanem bevándorló. Ausztriában 7124 fővel (21,29 százalékkal) él több ma gyar, mint az előző (1991es) népszámláláskor, amikor a megvallott nyelvhasználat alapján 33459 magyart vettek nyilvántartásba. Ha csak Burgenlandot vizsgáljuk, ahol az őshonos magyarság él, a helyzet már kevésbé örömteli: tavaly ugyanis 6641en vallották magukat magyarul beszélőnek, míg 1991ben még 6763an, vagyis 1,8 százalékkal többen. (Az 1991es és a 2001es létszám egyaránt magában foglalja az őshonos, valamint a menekültként és vendégmunkásként Burgenlandba érkezett magyarokat.) Ausztriával ellenté tben, Ukrajnából inkább elvándorolnak a magyarok, akikről nem tudni hányan vannak, jóllehet tavaly decemberben népszámlálást tartottak az országban. Optimista feltételezések szerint akár 200
