Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-02
választóktól. A NATO esetében is ez volt a sorrend. Miért ne kellene ezt a szabályt betartani az EUcsatlakozásnál is? Nem állíthatom a polgárokat kész helyzet elé azzal, hogy már egy aláírt szerződésről, nemzetközi kötelezettségvállalásról kelljen ig ennel vagy nemmel szavazniuk. A sorrend tehát a következő: ez év végéig lezárjuk a tárgyalásokat, és megkapjuk a meghívást a csatlakozásra. Az egyes fejezetek lezárásával már kialakulnak tagságunk főbb keretei. Ezt követően elkészül a csatlakozási jegyzőkö nyv végleges, ezeroldalas szövege magyarul is. Azon leszünk, hogy minden érdeklődő számára hozzáférhetővé tegyük, minden bizonnyal februárban. Olvasható lesz az interneten, kiadvány formájában. Ilyen az Európai Parlament logikája is: először szavaznak a sz erződésről, ezzel hatalmazzák fel az EU képviselőjét az aláírásra. Akkor mi miért választanánk más utat? Nos, mindez márciusban megtörténik. Nem lehet tehát arra hivatkozni, hogy ismeretlen szövegről kérünk véleményt. Ezután lesz a népszavazás, majd követk ezhet az aláírás. Miért ajánlottam a népszavazásra március 15ét? Azért, mert hosszú távú nemzeti sorskérdésben döntünk majd. Szerintem szimbolikus, ha kötődik egy jelentős nemzeti sorsforduló napjához. Ha az ellenzék nem érzi át ennek az alkalomnak a maga sztosságát, vagy esetleg nem lesz meg időben a teljes szöveg, akkor valamivel később is meg lehet rendezni a referendumot. De mindenképpen az aláírás előtt. Ez így tisztességes, így demokratikus. – A kapcsolatok javításának szándékán túl váre konkrét hozad ékot december végi moszkvai látogatásától? – Már most, a látogatás előtt is komoly munka folyik, hogy valós változást érjünk el. Sokáig nem ült össze a két ország gazdasági vegyes bizottsága, most ez megtörtént. Intézkedések sora bizonyítja a kölcsönös jó s zándékot. Én a héten kifejtettem ezzel kapcsolatos álláspontomat a parlamentben. Kaptam egy kérdést: nem jelente a hajdanihoz hasonló politikai függőséget, ha az energiarendszerbe és a vegyiparba orosz befektetőket engedünk? Elképedtem az ilyen régi, elav ult, rossz reflexeken. Hiszen abban mindenki egyetért, hogy ki kellene használni az orosz piac lehetőségeit. Itt van a közelünkben ez a nagy, fizetőképes piac. Ki kell használnunk, mindenekelőtt a magyar mezőgazdasági termelők, a gazdák érdekében. Az egész ország a keleti piacok visszaszerzésének fontosságától visszhangzik. Nem lehet elvitatni, hogy sikeresek a megkezdett orosz reformfolyamatok. Vane komoly ember, aki azt mondaná: tessék minket beengedni az önök piacára, ám nyugodjanak bele, hogy a miénk ö nök előtt zárva marad? És ez igaz a befektetésekre is. Mondhatjae valaki egy normális piacgazdaságban: ezt a pénzt szeretem, azt pedig nem? Csak kétoldalú engedményekben gondolkodhatunk ezért, akár piaci hozzáférhetőségről, akár beruházásról van szó. Az v iszont természetes, hogy nem engedhetünk be bizonytalan eredetű tőkét. Ennek kiszűrésére megvannak a törvényeink. Tehát amit én viszek Oroszországba, az a nyitottság, annak bizonyítéka, hogy mi a kapcsolatokat előítéletek nélkül, komolyan vesszük. Tudjuk, hogy ez az Oroszország, ez az orosz vezetés nem azonos a régi szovjettel. Putyin elnök mélyreható változásokat indított el. Nincsen semmi okunk, hogy kétkedjünk. Magyarként boldogulni – A státustörvény módosításáról novemberben tárgyal a parlament. Úgy tűni k, a szomszédos országok politikusai elégedetten fogadják a változtatásokat. De hogyan érinti ez a határon túli magyarokat? – Én már korábban megfogalmaztam néhány alapelvet. Ehhez tartom magam, ezeket nagyon komolyan kívánom érvényesíteni. A módosítások k övetkeztében nem sérülhetnek a státustörvény eredeti szándékai. Olyan változtatások kellenek, amelyeket a határon túli magyarok elfogadnak, és a lehetőségek szerint kedvezőbbek számukra. A változtatásokat a szomszédos országok kormányaival egyeztetve kell megvalósítani. Ennek meg kell felelnie az európai normáknak. Úgy látom, hogy elég pontosan körülhatárolhatók azok a törvényi helyek, ahol a módosításokat végre kell hajtanunk. Erről tárgyalni fogunk a Magyar Állandó Értekezlettel (MÁÉRT), a határon túli ma gyarság szervezeteivel, ezután pedig a román és a szlovák kormány képviselőivel. Én magam is folyamatosan konzultálok a
