Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-02
MÁÉRTben részt vevő magyar szervezetekkel. Szerintem lehetséges úgy módosítani a törvényt, hogy az a határon túli magyarság számára elf ogadható legyen. Mint megrögzött európai, azt vallom, számunkra hosszú távon a megoldás az, ha feloldódnak azok az okok, amelyek miatt erre a törvényre szükség volt. Ezért jó, ha a környező országok is minél hamarabb az EU tagjai lesznek. S addig is támoga tjuk integrációs törekvéseiket. Olyan térséget akarunk, ahol mindenki otthon tud boldogulni. Én megengedhetem magamnak, hogy erről szóljak, mert én a világnak ebből a részéből jöttem, családom erdélyi. Pontosan tudom, hogyan lehet élni és boldogulni ilyen helyzetben. A mindenkori magyar kormánynak elsőrendű kötelessége segíteni, hogy ott, szülőföldjükön tudjanak a magyarok magyar módra élni, kultúránkat, nyelvünket, hagyományainkat ápolni. Az EU bővítése, a közös Európa erre ad lehetőséget. Én ebben hiszek. vissza Fidesz: Mádl Ferenc írjon alá Brüsszelben Népszabadság • 2002. november 2. A Fidesz szerint az államfőnek, nem pedig a kormányfőnek kellene aláírnia a jövő év ápri lis 16án az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló szerződést. Az MDF egyetért a Fidesz elképzelésével. A kormányoldal viszont megmaradna az általa elképzelt menetrendnél, amely szerint a miniszterelnök utazna Brüsszelbe azt követően, hogy ügydöntő nép szavazást tartanának a csatlakozásról. A Fidesz szerint a referendumot a szerződés aláírása után kell megtartani. vissza Törökország válaszúton - A vasárnapi szavazás tétje: iszlám állam vagy európai modell Népszabadság • 2002. november 2. • Szerző: Bán Csaba A vasárnapi szavazás sok szempontból különleges Törökországban. Az 1982es alkotmány bevezetése óta most először lesznek előr e hozott választások – a jelenlegi kormányfő, a politikai veterán Bülent Ecevit betegsége miatt már nem tudja ellátni teendőit. Ezért a nyár elején politikai válság tört ki, majd egyhavi huzavona utána jövő nyárról november 3ra hozták előre a választásoka t. A másik elsőség világviszonylatban is egyedülálló: olyan párt az esélyes a választásokon, melynek elnöke nem is tagja a pártnak. A szavazatok 3035%ára számító, messze legesélyesebb tömörülés az iszlámista Igazság és Fejlődés Párt, Tayyip E rdogan vezetése alatt. Erdogant szeptemberben az alkotmánybíróság eltiltotta a pártelnökségtől és tagságától büntetett előélete miatt, ám a felhívásnak nem tett eleget. Most először enged be Ankara külföldi megfigyelőket a választások figyelemmel kísérésér e: az EBESZmisszió már a hét elején megérkezett. A választásokat maga az Európai Unió is árgus szemekkel figyeli. Októberben Brüsszelben Törökország nem kapott dátumot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Bár hivatalos indokolás szerint ennek oka az, hogy az ország egyelőre nem teljesíti a politikai kritériumokat, a nem is nagyon titkolt europletykák szerint az unió szeretne európai klub maradni, és nem szívesen látna tagjai között egy Franciaország méretű mozlim országot. Az Európai Unió egyelőre kivá r, és csak a decemberi koppenhágai csúcson fog érdemi választ adni arra, hogy szóba jöhete egyáltalán Törökország csatlakozó országként. Pontosan ez a kérdés a holnapi választásokon: az iszlám megmarade pusztán vallásnak, ahogy azt Atatürk az 1920as éve kben a modern, európai irányultságú és szekuláris Törökország alaptételeként megfogalmazta, vagy pedig olyan parlament jön létre, ahol a domináns párt az iszlámot beemeli a politikába. A 90es évek közepén már történt egy iszlámista kísérlet a török politi kában, amikor az Erbakan vezette Jólét párt vezette kisebbségi koalíció alakíthatott kormányt, ezt azonban 1997ben a szekuláris hagyományok őrzője, a hadsereg lemondatta. Most azonban az Igazság és Fejlődés Pártnak (AKP) sokak szerint esélye van akár egye dül is megszereznie a parlamenti többséget. A legtöbb aggodalomra az ad okot, hogy Erdogan és a pártja
