Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-02
invesztálni. Magyarországnak az elmúlt években óriási előnye volt: a nagyon jól képzett és olcsó munkaerő. Most majd a bér elindul az európai jövedelemszint felé, hiszen ez mindannyiunk érdeke és akarata. Átmeneti elő nyünket viszont ezzel elveszítjük. Ezért a mi kormányunknak az a feladata, hogy nagyon magas értékű termékek és szolgáltatások előállítását segítse elő. Egyetemi városok körül centrumokat hozunk létre. Ott, e tudáscentrumokban összpontosulhat mindaz a szak értelem, amely jó áron értékesíthető. A kiszámítható, biztonságos gazdasági környezet mellett ezt kínálnánk cserébe azért, hogy a bérek közben emelkednek. Ezzel persze nem egyenlíthetjük ki azt a hátrányt, amelyet az EU szigorú versenyszabályozása okoz. Ez a probléma a korábbi beruházásokat érinti. A nagyberuházók által korábban elnyert kedvezményeket kellene az EUszabályozásnak megfelelően módosítani. Itt konfliktus van, nagyon kemény vitát folytatunk partnereinkkel és apparátusaikkal. Szeretnénk megértet ni velük, hogy magyar munkahelyekről, komoly vállalkozásokról van szó. Ennek érdekében alkotta meg a kormány beruházásösztönzési programját. Értelmes kompromisszumot kell találni, és nem lehet ezt a kérdést kiszolgáltatni az európai uniós bürokrácia mechan ikus gondolkodásának. Meg kell mondanom, ha nem születik megfelelő megállapodás, a legvégsőkig elmegyünk. Egészen addig, hogy nyitva hagyjuk ezt a fejezetet a koppenhágai EUcsúcstalálkozóig. Tudom, hogy ez nagyon kemény dolog, hiszen mindenki azt várja, h ogy Koppenhágában már csak az örömteli záróceremónia lesz. Én viszont azt mondom, hogy ezek az ország számára létfontosságú kérdések, és mi érvényesíteni fogjuk a nemzeti érdekeket. – Vane még mozgásterünk a végső tárgyalási szakaszban? – A tíz tagjelöltnek bizonyos kérdésekben közös érdekük van, másokban különböző. Például a közvetlen agrártámogatások EUszintre hozása ügyében tökéletes az egyetértés. A tízek mindegyikének miniszterelnöke azt mondta: megengedhetetlenül hosszú a tízéves várakozás. Másképp ál l a helyzet, mondjuk a mezőgazdasági kvótákkal. Ott különböző, testre szabott követelmények vannak. Magyarország hosszú időn keresztül vezető tőkeimportőr volt. Ezért különbözik a helyzete egy olyan országétól, ahol nem valósult meg a struktúra átalakulása , amely nem annyira exportképes, mint amilyenek mi vagyunk. Ilyen értelemben tehát van mozgásterünk. Hadd jegyezzem meg, hogy az Európai Unió és a dán elnökség végtelenül korrektül jár el ezekben az ügyekben. Ismertették az álláspontot, de nem mondták azt, hogy ez lenne az utolsó szó. Hiszen az diktátum és nem tárgyalás lenne. A dán miniszterelnök szerint mindkét oldal rugalmassága elengedhetetlen ahhoz, hogy időben és jól le tudjuk zárni a csatlakozási tárgyalásokat. – A csatlakozással kapcsolatos hazai vit ában is van még mozgástér? – Ebben az ügyben viszont színvallásra van szükség. Nem lehet elvonni a társadalom figyelmét attól az alapkérdéstől: akarjuk, vagy nem akarjuk a csatlakozást? Természetemtől ellentétes módon élesen fogom felvetni ezt. Nincs mód „e gyrésztmásrészt” válaszokra, kétértelmű mondatokra. Az EUbelépéshez a magyar alkotmány módosítására van szükség, ezért négypárti tárgyalásokat kezdeményeztünk. Korábban már a négy parlamenti párt elfogadott egy közös nyilatkozatot, miszerint valamennyien akarjuk a csatlakozást. Ez azzal a reménnyel kecsegtetett, hogy lesz nemzeti konszenzus. Azt persze természetesnek veszem, hogy az ellenzék teszi a dolgát, és módosító javaslatokkal áll elő. De a dolgok végén igent vagy nemet kell mondani. Lesz egy olyan pillanat, amikor a pártok a társadalom elé állnak, és bejelentik: támogatják vagy ellenzik az EUcsatlakozást. Azt gondolom, hogy az alkotmánymódosítást minél előbb meg kell tenni. Ezzel is bizonyíthatjuk elkötelezettségünket az Európához való csatlakozás mellett. Megjegyzem, hogy a tízek közül többen már régesrég elfogadták a szükséges alkotmánymódosításokat. Szomszédaink közül például Szlovákiában. Elfogadhatatlan, hogy egyes magyar pártok kétértelműen politizáljanak ebben. Nem bonyolult módosításokról van szó, nem lenne tisztességes, ha a mostani módosításba belevarrnánk mindazokat a változtatásokat, amelyekre szükség lenne. Az én demokráciafelfogásom szerint csak akkor írhatom alá a csatlakozási jegyzőkönyvet, ha erre előzőleg felhatalmazást kapok a ma gyar
