Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-04
telefont, ha Washingtonból Mr. Európát hívják. S azt remélik, hogy úgy ötven év múlva Mr. Európa egy sajátos szuperhatalom képviselőjeként beszélhet Amerikával. Addig is, Magyarország mint az unió délkeleti sarokbástyája, pillanatokon belül új külpol itikai mozgástérbe kerül: a NATO – EU kapcsolathálóba, szűkebben a középhatalmak egymás közti viszonyrendszerének látókörébe, még szűkebben Európa legerősebb nemzetállamának, Németországnak az uniós hátországába. E mozgástérben kell saját nemzeti külpolitiká t folytatni, és lehet is, mert a külpolitika főtengelye uniósként és magyarként egybeesik: a Balkán, Ukrajna, a kisebbségvédelem. Készüljünk meglepő újdonságokra is. A brüsszeli stratégák máris Budapest – Bukarest tengellyel számolnak az unióban: a két orsz ág érdekei annyira közeliek, hogy egymás legtermészetesebb szövetségesei lesznek – és együtt komoly, „félközéphatalmi” tényezőt alkothatnak. Amely akár a végképp kicsivé váló Ausztriát, illetve Szlovákiát is magához vonzhatja. Jelentősen hozzájárulva ahhoz , amit majd európai külpolitikának nevezünk. Ha Gulliver felnő a feladathoz, a törpék is nagyobbak lesznek. Brüsszel, 2002. november A NATO elégedetlen a magyar fegyverkezéssel The Washinton Post: Magyarország nem katonanemzet NOL • 2002. november 3. 17:02 George Robertson NATOfőtitkár szerint Magyarország nem teljesítette a fegyverkezéssel kapcsolatos ígértetit – írja a Washinton Post vasárnapi száma. Óriási a technológiai elmaradás, számos egység al kalmatlan a bevetésre, a hadseregnek nincs jó vegyvédelmi felszerelése, és a magyar katonák nem tudnak angolul. A lapnak név nélkül nyilatkozó illetékesek szerint nem a hadi kiadások összegével van a baj, hanem azzal, hogy értelmetlenül költekeztünk. George Robertson NATOfőtitkár szemrehányást tett az új magyar védelmi miniszternek, amikor Juhász Ferenc még csak két napja töltötte be hivatalát – olvasható a The Washington Post vasárnapi számában. Keith B. Richburg budapesti tudósításban idézi a minisz tertől a NATOfőtitkárt, aki ujjaival az asztalon dobolva mondta: teljesítsék a fegyveres erőik korszerűsítésére és jobb felszerelésére tett ígéreteiket. További késlekedésre nincs idő. „Két nappal hivatalba lépésem után történt. Az új kormányok általában száz nap türelmi időt kapnak” – mondta Juhász Ferenc a washingtoni lap szerint. Az új kormány azonban nem kapott türelmi időt, Magyarország roskadozó katonai struktúrájával több szempontból is gyenge láncszem a NATOszövetségben – írja a lap. Egy szövetsé ges nyugati ország diplomatáját idézi név nélkül: „Magyarország nem katonanemzet. 1456 óta nem nyertek egyetlen csatát sem és nagyon kicsi a katonai kiadások támogatottsága.” Az idézett diplomata dicsérte az új kormányt, amiért a katonai kiadások növelését ígérte, de megjegyezte, hogy mindez egyelőre ígéret – az új kormány ígéretek egész sorát tette, amelyek nagyon költségesek. 1999ben, csatlakozásakor számos NATOtag jó szövetségest látott Magyarországban, amely a Jugoszlávia elleni légi hadjárat kezdetén azonnal megnyitotta légterét a szövetség harci gépei előtt. Azóta azonban, mint Juhászt idézte a lap, megbízhatatlan partnerként kezelik. A The Washington Post szerint Juhász Ferenc az előző kormányt hibáztatja, amiért elhanyagolta a hadsereg szerkezeti á talakítását: négy éven át nem volt jelentős új eszközbeszerzés, aminek következtében óriási a technológiai elmaradás. A létszámcsökkentés következtében számos egység alkalmatlan a bevetésre. A hadseregnek nincs védelmi felszerelése a vegyi és biológiai tám adások ellen. A kommunikációs rendszer elavult és a magyar katonáknak nyelvi nehézségei vannak a NATOpartnerekkel való kommunikációban. Nem mintha Magyarország nem költött volna a védelemre az utóbbi években - az évi 1,08 milliárd dollár, azaz a hazai öss ztermék 1,75 százaléka tiszteletre méltó arány európai mércével mérve, de a pénz nagy részét rosszul használták fel – mondják a tudósító által idézett illetékesek. Így például az előző kormány nagy összegeket fordított arra, hogy tanulmányozzák a tengeri s zállítási képességek megteremtésének lehetőségét, noha Magyarország szárazföldi ország. A tudósítás szerint Juhász Ferenc elmondta, hogy sokkoló volt számára látni, hogy csak két ország nem vett részt a terrorizmus elleni afganisztáni háborúban, amikor az Egyesült Államok a szövetségesek segítségét kérte, az egyik Izland volt, amelynek nincs hadserege, a másik pedig Magyarország. Az új kormány bejelentette, hogy tizenhat százalékkal növeli a védelmi kiadásokat, összegét 1,2 milliárd dollárra emelve. A pénz jelentős részét technikai korszerűsítésre és szerkezetátalakításra fordítják.
