Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-04
megkezdett reform folytatására kellene koncentrálniuk – mondta a Fidesz politikusa. Kinek aranybánya Verespatak? Magyarokat is meghívnak a környezeti hatásokat felmérő bizottságba NSZ • 2002. november 4. • Szerző: Tibori Szab ó Zoltán Az erdélyi aranybányászat jövőjéről dönt rövidesen a román parlament. A kormány jóváhagyná, az ellenzék viszont leállítaná a Gabriel Resources Ltd. kanadai cég verespataki terveit. Frank Timis, a cég első embere szerint viszont a projek t sínen van, a falu kiköltöztetése folytatódik, és egy új technológiának köszönhetően nem lesznek környezetvédelmi problémák sem. Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges NagyRománia Párt (NRP) elnöke a hét végén bejelentette: pártja bizalmatlansá gi indítványt nyújt be a törvényhozásba a verespataki aranybányászati tervek kérdésében. A populista Tudor úgy vélekedett, hogy az arany és az ezüst kitermelése állami monopólium kell hogy maradjon. Verespatak ügyét a kormány is a parlament elé kívánja vin ni. Petru Lificiu román környezetvédelmi miniszter leszögezte: a mintegy 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt tartalmazó verespataki nemesfémkincs kitermelési terveinek, illetve várható környezeti hatásainak elemzésébe külföldi szakértőket is bevonnak. Lificiu magyar kollégájával, Kóródi Máriával megállapodott arról, hogy a nemzetközi szakértői bizottságba magyarokat is meghívnak. A román miniszter szerint az évi 420 millió tonnányi érc kitermelésével, a ciántechnológiával és a verespataki település megs züntetésével járó terv engedélyezéséről nagy körültekintéssel kell dönteni. A román állam a kitermelt aranyból legfeljebb évi 20 millió dolláros bevételhez jutna. Lificiu ugyanakkor elmondta: ha a környezetvédelmi feltételeket teljesíti, a Rosia Montana Go ld Corporation (RMGC) kanadai – román vegyesvállalat Bukaresttől megkapja a szükséges engedélyeket. A cég első embere a Máramarosból előbb Ausztráliába, majd Kanadába elszármazott Frank Timis, aki a romániai sajtó szerint a legmagasabb romániai körökre is be folyással rendelkezik. Timis a hét végén, az RMGC gyulafehérvári fiókjának megnyitása alkalmával a Népszabadságnak elmondta: Lificiu minisztert félretájékoztatták, erről e héten esedékes verespataki látogatása során személyesen is meggyőződhet. Leszögezte: a Világbank visszalépése és a többi nehézség ellenére, a mintegy 400 millió dollárra rúgó Verespatakprojekt halad a maga útján. Így még az idén folytatják a térségből elköltözni kívánó magánszemélyek kártalanítását, ingatlanjaikat a cég készpénzért felvá sárolja. Aki nem a pénzt, hanem az új házat választja, az az RMGC által Verespataktól nem messze építendő új falutban kap majd ingatlant. Timis közölte: eddig mintegy 1400 verespataki és környékbeli tulajdonos írta alá az RMGCvel az ingatlanjaik adásvétel ére vonatkozó szerződést, és további 800 tulajdonos jelezte elidegenítési szándékát. Az RMGC elnöke szerint cégének tervei a jelenlegi környezeti gondokat is megoldják majd, és az Aranyosba kizárólag tiszta víz kerül majd. Az arany kivonásához használt ciá nvegyületek pedig – más helyektől eltérően – nem jutnak majd a derítőkbe, hanem azokat különleges cianidsemlegesítő berendezésekben bontják majd le. Az RMGC október elején nyújtotta be a környezetvédelmi jóváhagyás megszerzését célzó kérelmét. A kisebb ségvédelem az EUalkotmány része lehet NSZ • 2002. november 4. • Szerző: Füzes Oszkár A kisebbségvédelem kerüljön be az unió készülő alkotmányába – javasolták a Louvaini Katolikus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem szervezésében tartott, a nemzeti kisebbségek védelmének jogiintézményi hátterét vizsgáló tudományos konferencián Brüsszelben. A Sokszínűség és egység Európában című tanácskozást a belgi umi francia nyelvű közösség és a magyar Külügyminisztérium támogatta. Trócsányi László brüsszeli magyar nagykövet a Népszabadságnak elmondta: a kisebbségekből eredő sokszínűség európai adottság, amely a bővítéssel hangsúlyosabb lesz. Az EU már most olyan á llamközösség, amelyben a tagok többségi nemzetei maguk is kisebbségben vannak. A konferencia házigazdája nem véletlenül Belgium, amely a flamandok, vallonok és németek közös hazája. Ám a nemzeti kisebbségek védelme Belgiumban külön is nagy téma: a múlt hón apban a velencei bizottság és az Európa Tanács közgyűlése ajánlásokat fogalmazott a németalföldi királyságnak is. Belgium csak tavaly júliusban írta alá az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményét, de a hét belgiumi
