Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-15
A románok jelentős hányada megrögzült előítéletek miatt viseltetik ellenségesen a magyarokkal, az RMDSZszel és vezetőivel szemben. A gyökerek a szocialistakommunista rezsim félrevezető propagandájára és a román történelemhamisításra vezethetők vissza. Mélyítette az ellenérzéseket az is, hogy a román belpolitikát gyakorlatilag ma is a posztkommunista erők uralják. Sok román szemében a magyarok állandó veszélyt jelentenek Románia területi épségére, él mé g az Erdélyszindróma, ami sokak számára azt jelenti, hogy a magyarok elvehetik, visszafoglalhatják Erdélyt. A románság zömének felfogásában a romániai, erdélyi magyarok kisebbségjogi követelései, egykori jogos közösségi és egyházi vagyonuk, ingatlanjaik, iskoláik visszakövetelése szélsőséges megnyilvánulás. Ugyanígy az autonómia igénye, amit még a legtoleránsabb románok közül is csak kevesen fogadnak el. A román átlagpolgár politikai kultúrája meglehetősen hézagos. A szélsőségesség fogalmát gyakran társít ják az etnikai jelleggel, kisebbségi jogok követelésével, az anyanyelvhasználat igényével. Másrészt a román ultranacionalistákat főleg kisebbségellenes fellépéseikért nevezik szélsőségesnek. Ha Magyarországot az arab államok közé sorolják a szélsőséges pol itika szempontjából, valószínűleg nem mentesülnek e minősítés alól a határon túli magyarok sem. Pedig román haladó szellemű értelmiségiek, politikusok többször is nyilvánosan elismerték, hogy Európa legbékésebb nemzeti kisebbsége a magyar, hiszen kizárólag békés, törvényes eszközökkel, parlamentáris úton küzd jogaiért, nem volt erőszakos megnyilvánulása. Romániában még a toleránsnak és mérsékeltnek mondott, kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) köreiben is gyakori jelenség, hogy "riadalmat kelt" a magyar á ru és tőke beáramlása, elsősorban az, ha magyarországi és erdélyi magyarok tulajdonába kerülnek bizonyos erdélyi vállalatok, létesítmények. Ezt gyakran "Erdély elvesztésének veszélyével" emlegetik együtt. A román sajtóorgánumok jelentős hányada is okolható a magyarellenes megnyilvánulásokért, főleg választási kampányok idején erősödik a hangulatkeltés. Ez volt érzékelhető akkor is, amikor az Antall- és Orbánkormány idején konkrét lépések történtek az anyaország és a határon túli magyarság kapcsolatainak er ősítésére, a magyar nemzet határok fölötti szellemi újraegyesítésére. A románok jelentős hányada (sosem lehet általánosítani) képtelenségnek tartja azt, hogy az erdélyi és a csángóföldi magyarok a magyar nemzethez tartoznak, s számukra a magyar állam az an yaország. Az utóbbi időszakban fokozta a magyarellenes hangulatot, gerjesztette az ellenszenvet az is, hogy a magyarországi választási kampányban az MSZP és az SZDSZ gyakran emlegette a tavaly decemberi OrbánNastase egyetértési nyilatkozat felülvizsgálásá t, módosítását. Bukarest ezt konkrét románellenes lépésként értelmezte kezdetben. Csak akkor enyhült a feszültség, amikor Medgyessy Péterék közölték, hogy a kedvezménytörvényt is módosítják. Bukarestben remélik, hogy a módosított változatban a román követ elések is megjelennek. vissza Botos László Mit üzent Amerika? A tanulmány elsődleges célja nem Magyarország elmarasztalása volt, hanem felhívni a figyelmet a NATObővítés új fordulóján, a "Big Bang" idején a szövetség felhígulásának a veszélyeire. A velünk szomszédos, mesterségesen létrehozott föderációk felbomlása óta Magyarország nem térsége legkisebb állama. Azóta, hogy az Antallkormány 1991ben létrehozta a Visegrádi Együttműködést, és azt az Orbánkormány feltámasztotta tetszhalott állapotából, kevésbé fenyeget egy ellenséges kisantant. A NATOba történt 1999e s felvételünk óta nem kell kétségbeesetten kiáltanunk, hogy "Egyedül vagyunk!" Amíg a világtörténelem legerősebb katonai és politikai szövetsége fönnmarad, és mi a tagja vagyunk, addig nemzeti függetlenségünket többé nem szüntethetik meg agresszív nagyhata lmak, bennünket nem lehet újra felosztani, azaz nem fenyeget bennünket új Mohács és új Trianon. Az elmúlt évtizedben e méltatlanul bűnösnek kikiáltott nép kezdte fölemelni fejét, polgárai jóléte és az ország tekintélye lassan, de biztosan nőtt, megvalósul óban volt Németh László 1956os programja, az "emelkedő nemzet". A jobbára csak a rossz szenzációkra figyelő világsajtó már majdnem olyan keveset foglalkozott Magyarországgal, mint Dániával vagy Hollandiával, a kevés írás zöme pedig elismerő és kedvező vol t. Másfél éve még a rendszerváltozás óta a jobbközép, konzervatív irányzatokkal szemben bizalmatlan The New York Times is rokonszenvező cikket közölt Magyarország ifjú és dinamikus miniszterelnökéről. Ezért váratlan, szinte sokkoló volt a hazai jobbközép s zámára, hogy Franciaországtól Belgiumon át Amerikáig ez év elejétől mennyi cikk jelent meg, amely nacionalizmussal és antiszemitizmussal vádolta meg. Aki azt hitte, hogy ez kizárólag a választásokkal függött össze, és a
