Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-02
magyar nyilatkozatokra, lépésekre.) Robertson NATOfőtitkár nem alkalmasságunkat – s tagságunkat – kérdőjelezte meg, hanem érzékeltetni kívánta, hogy a belépés utáni katonai teljesítményünk elmaradt a NATOnak tett vállalásoktól, és ma már nem lenne biztos an elegendő a felvételünkhöz. Herman elismerte: a szövetség szakértőinek körében megfogalmazott katonai tartalmú bírálatok tényeken alapulnak. Ő maga is egyetért Juhász Ferenc miniszterrel abban, hogy katonai teljesítményünk a belépés után gyengült. A NATObeli tényfeltárás segítőkészséget tükröz, és azt célozza, hogy újra lendületet kapjon a magyar haderő átalakítása. Erre a nagykövet az elmúlt hónapok lépései nyomán jó lehetőséget lát. Simicskó István, az előző kormány nemzetbiztonsági államtitkára szerin t a Foreign Affairs cikkírója valótlanságokat állít. A fideszes politikus az MTInek nyilatkozva leszögezte: minden alapot nélkülöz, hogy az Orbánkabinetnek bármi köze lett volna az antiszemitizmushoz. Szerinte az előző ciklusban komoly törekvések történt ek azért, hogy az antiszemitizmus háttérbe szoruljon. Simicskó hangsúlyozta, hogy Magyarország NATOcsatlakozása idején zajlott a délszláv válság, így a katonai szervezetnek legalább akkora érdeke fűződött az ország integrációjához, mint hazánknak a felvét elhez. A kritikákra reagálva emlékeztetett: Magyarország a koszovói válság időszakában igen gyorsan össze tudott állítani egy 350 fős katonai kontingenst, Afganisztánba pedig 40 fős egészségügyi alakulatot ajánlott, amelyre viszont a NATO nem tartott igény t. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a cikk állításai kapcsán elismerte: Magyarország az elmúlt négy esztendő során távolabb került a NATOtól, mint valaha volt. Utalt arra: a honvédelmi vezetés nehéz helyzetben van, hiszen a jelenleg zajló védelmi felülv izsgálat csak márciusban ér véget, miközben a novemberi prágai csúcstalálkozón jelezni kell, hogy Magyarország milyen részt kíván vállalni a nemzetközi közösség feladataiban. Hangsúlyozta: a terrorizmus elleni küzdelemben a NATO szinte mindegyik tagállama konkrét katonai erővel vesz részt, és „szembe kell nézni azzal, hogy Magyarországnak is masszívabb katonai erőt kell felajánlania a nemzetközi közösség céljaira”. vissza Ki írja alá a csatlakozási okmányt? - Az ellenzék szer int az államfőnek kell parafálnia a szerződést Népszabadság • 2002. november 2. • Szerző: Nyusztay Máté Az ellenzék szerint Mádl Ferenc államfőnek, nem pedig Med gyessy Péter kormányfőnek kellene aláírnia az EUcsatlakozásról szóló szerződést. Ez a felvetés újabb feszültséget gerjeszthet a koalíció és az ellenzék között, és tovább bonyolíthatja az alkotmánymódosítás parlamenti vitáját. A Fidesz szerint a köztársasági elnöknek és nem a kormányfőnek kellene aláírnia az EUcsatlakozásról szóló szerződést. Ezt szerdán vetette fel az ellenzéki párt képviselője azon az egyeztetésen, amelyet a négy párt és az igazságügyminiszter folytatott az uniós csatlakozás hoz szükséges alkotmánymódosításról. A felvetést az MDF azzal egészítette ki, hogy az államfőnek kellene kiírnia a csatlakozásról tartandó népszavazást is. A két ellenzéki párt azzal érvelt: az alkotmány szerint az államfő „kifejezi a nemzet egységét”. A k oalíció az eddigi joggyakorlat alapján természetesnek tartja, hogy a kormányfő írja alá a szerződést. De ha mégis Mádl Ferenc utazna Brüsszelbe, az alkotmány szerint a parlamentnek előzetesen felhatalmazást kellene adnia számára az aláíráshoz. A minisztere lnök a tervek szerint 2003. április 16án utazik Brüsszelbe, hogy a többi tagjelölt ország vezetőivel együtt aláírja a csatlakozási szerződést. (Legalább ennyire fontos dátum 2002. december 13a: ekkor ülésezik Koppenhágában az Európai Tanács, amely végleg esen dönt a bővítésről. Ezzel kezdődik a felvételi folyamat végső fázisa, amely 2004 elején, a teljes jogú tagság elérésével érhet véget.) Ezt megelőzően a csatlakozási szerződés szövegét február 26án véglegesítik Brüsszelben. Erre a napra várható a magya r fordítás elkészülte is. Ám ezután még változhat a szöveg: részben az összes tagállam nyelvére való továbbfordítás nehézségei miatt, részben azért, mert még a magyar és az
