Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-02
Európai Parlament is megvitatja majd a szöveget. (Egyébiránt még a hazai koalíción belül sincs teljes egyetértés abban, hogy elvileg változhate még a szöveg február 26. után.) Az ellenzék mindazonáltal a lehetséges változásokra hivatkozva indítványozta, hogy csak az aláírás után legyen a népszavazá s, az aláírást követő hatodik vasárnap, tehát május 18án. Az Országgyűlés ezután – még a tavaszi ülésszakon, már a népszavazás eredményének ismeretében – ratifikálná, illetve kihirdetné a szerződést. vissza "A politikai zsa rolásnak nem engedünk" - Négyszemközt Kovács László külügyminiszterrel Magyar Hírlap 2002. november 2. Ha az ellenzék az európai uniós tagsággal nem összefüggő kérdésekben támaszt követeléseket, akkor ez politikai zsarolás, és annak nem engedünk - jelentette ki lapunknak adott interjújában Kovács László. A külügyminiszter elmondta, hamarosan nagyszabású kampány indul, amely sorba sz edi az EUcsatlakozás előnyeit, a teljesítendő követelményeket és az esetleges nehézségeket is. Nem kockáztat túl sokat a kormány azzal, hogy rendre eredmény nélkül érnek véget a négypárti e gyeztetések az EUtagsághoz szükséges alkotmánymódosításról? Az eddigi két konzultáció valóban áttörés nélkül ért véget, de azért volt némi előrehaladás. Az álláspontok tisztázódtak és közeledtek, nem látom a dolgot reménytelennek. A kormány tisztában van felelősségével, pontosan tudja, hogy alkotmánymódosítás nélkül szó sem lehet Magyarország EUcsatlakozásáról. A tét tehát maga a csatlakozás. Azt remélem, hogy az ellenzék is átérzi a maga felelősségét. A kormány korábban azt mondta, hogy igent vagy nem et akar hallani az ellenzéktől. Nem abban bízott, hogy az ellenzék nem tehet mást, mint hogy megszavazza az alkotmánymódosítást? Az igent vagy nemet úgy értettük, hogy az alkotmány módosításához az összes képviselő kétharmadának igen szavazatára van szüks ég, ezért a tartózkodás ebben az esetben finomított nemet jelent. Egyetért azzal a publicistával, aki szerint a kormány az EUcsatlakozásra kapott mandátumot, ezért ha az ellenzék a csatlakozás kérdésében a krumpli felvásárlási áráról akar egyeztetni, ak kor a kormánynak ezt kötelessége megtennie? Ez igaz. De ha az ellenzék az európai uniós tagsággal nem összefüggő kérdésekben támaszt követeléseket, akkor ez politikai zsarolás, és annak nem engedünk. Például azok a feltételek, amelyeket Orbán Viktor volt miniszterelnök támasztott, aki szerint nekü nk vissza kell módosítanunk a földtörvényt, vagy a Széchenyi tervet a Fidesz elképzelései szerint kellene folytatnunk, illetve, hogy a három százalékot haladja meg a reálbérek növekedése. Orbán Viktor nem lehet egyszemélyes érdekegyeztető tanács, amelynek a dolga utóbbi kérdésben dönteni. Bármilyen követelés, amely a Fidesz programjának megvalósítására akarja kényszeríteni a kormányt, elfogadhatatlan számunkra. Ha elfogadnánk ezt a logikát, akkor akár azt is mondhatnánk, hogy kérnek három miniszteri és négy államtitkári posztot a kormányban. Nem hiszem, hogy bárki komolyan gondolja, hogy a kormánynak az ellenzék minden feltételét teljesítenie kell ahhoz, hogy kegyeskedjen hozzájárulni Magyarország EUcsatlakozásához. A négypárti egyeztetéseken azonban ezek a kérdések már nincsenek napirenden, van viszont egy központi kérdés, a népszavazás időpontja. A kormánynak miért érdeke, hogy minél előbb megrendezzék a népszavazást az EUtagságról? Arról van szó, hogy az idő haladtával a belépés támogatottsága egyre cs ökken? Szeretném aláhúzni, eredménynek tartom, hogy Orbán Viktor konkrét feltételei már nincsenek az
