Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-24
Bizottság javaslatában az áll, h ogy a tízek kapják meg az uniós átlag felét, ám egyes tagállamok még ezt is sokallják. Értesülésünk szerint a tanácsülésen a német kormány a belépőknek ajánlott jelenlegi strukturális támogatások csökkentésére tett javaslatot. Miközben teljes az egyetértés abban, hogy a friss tagok a csatlakozás első éveiben nem lehetnek az unió nettó befizetői, nincs megállapodás a nekik járó költségvetési visszatérítés formájáról sem. A pénzügyi csomag összerakása így az uniós állam- és kormányfőkre vár ma kezdődő brüss zeli találkozójukon. Ha péntek este üres kézzel állnak föl az asztaltól, aligha sikerül tartani a csatlakozási menetrendet: csúszni fog a tagállamok közös álláspontjának a kidolgozása, nem hagyva időt az ajánlat megtárgyalására, a végső kompromisszum kimu nkálására. Nem hagyhatjuk a döntést az év végi koppenhágai csúcsra. Ha most nem döntünk, soha nem fogunk — mondta a külügyminiszteri ülés után Per Stig Moeller dán külügyminiszter. vissza Halmai Katalin (Brüs szel) NÉPSZAVA Brüsszelben a nizzai döntési csőd megismétlésétől tartanak Bár a külügyminiszterek kedden áldásukat adták az Európai Bizottság javaslataira, hogy decemberben tíz országgal fejeződjenek be a csatlakozási tárgyalások, a ma kezdődő kormány és államfői csúcstalálkozó előtt gyakorlatilag a pénzügyi csomag egyetlen elemében sem sikerült megegyezni. Lehet, hogy Brüsszelben megismétlődik, amit a nizzai csúcs óta mindenki csak a döntéshozás teljes csődjének nevez: a 15 állam és kormányfő maratonira nyúló, hajnalokig tartó csatározások végén egy mindenki számára rossz egyezség et köt. És most hasonló csapdahelyzet előtt állnak. A bizottság januári javaslatcsomagjának megjelenése óta folyik a huzakodás arról, mennyit is hajlandók a tagállamok az újak befogadására áldozni, s eddig szinte egy lépést sem tettek előre. A külügyérek k eddi ülése óta pedig még az is újra bizonytalan, amiben korábban már született elvi egyezség, azaz hogy kapjanake egyáltalán az új tagok gazdálkodói közvetlen agrártámogatásokat. Az uniós büdzsé legnagyobb befizetőiből álló némethollandsvédbrit kvarte tt ehhez csak akkor lenne hajlandó hozzájárulni, ha már most elkezdődne a közös agrárpolitika eredetileg 2006ra tervezett reformja. Ők viselik a költségvetés közel felét felemésztő agrárpolitika terheinek túlnyomó részét. A sürgetés oka az, hogy attól tar tanak, 2006ban a franciák már az új tagokkal összefogva megakadályozzák a támogatások megkurtítását. Az agrárpénzekből legtöbbet profitáló franciák tiltakoznak is az előrehozott reform ellen, sőt Jacques Chirac kedden még a briteknek járó visszatérítést is belekavarta a témába kijelentve: a francia parasztok csak akkor kaphatnak kevesebb támogatást, ha a britek lemondanak a Margaret Thather által 1984ben kiharcolt kedvezményről. London persze ezt visszakézből elutasította, mondván, hogy akkor az Egyesült Királyság négyszer akkora nettó befizetővé válna, mint Franciaország vagy Olaszország. A felzárkóztatási támogatások terén is romlott a helyzet. Az újak már az eredeti javaslat szerint is csak a jelenlegi tagállamokban egy főre jutó segélyek mintegy 60 s zázalékát kapták volna, amely három év alatt érné el a száz százalékot. A németek és a svédek most ezt a 25,5 milliárd eurót is öt- milliárddal lecsökkentenék. Kiderült az is, alig néhány ország támogatja, hogy az új tagok a csatlakozás első évében jobb k öltségvetési pozícióba kerüljenek, mint a megelőző évben. Maximum arra adnának kompenzációt, hogy ne váljanak nettó befizetőkké, azaz a legszegényebb országok ne támogassák a gazdagabbakat. Az Európai Bizottság védzáradékjavaslatát is többen tovább szigo rítanák. E szerint háromféle védzáradék lenne, az első típusba azok tartoznának, amelyek már most is részesei az uniós joganyagnak. A másodikba azok az átfogóbb gazdasági természetű záradékok, amelyeket az unió már többször, például az 1995ös legutóbbi bő vítési körben Ausztria, Finnország és Svédország taggá válásakor is alkalmazott. Új elemek lennének azok, amelyek az unió egységes belső piacának egészére, valamint a bel- és igazságügyi együttműködésre terjednének ki. Ezt a 15ök azzal indokolják, hogy a belső piac zökkenőmentes működését a bővítés után is biztosítani kell, ezért a védőzáradékot azokkal az új tagországokkal szemben alkalmaznák, amelyek nem teljesítik vállalt kötelezettségeiket. Hollandia azonban azt követeli, hogy ezek időtartama akár öt é vre is kiterjedjen.
