Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-24
Kezdődhet tehát a nagy diplomáciai játék, melynek a jelöltek mindenképpen vesztesei lesznek. Például, ha decemberre születik meg az egyezség, akkor Koppenhágában a jelöltek gyakorlatilag ultimátumként kapják meg a pénzügyi csomagot. vissza Rockenbauer Nóra MHBrüsszel Mádl erősítené a kisebbségi jogokat Magyarország méltó feltételekkel kíván csatlakozni az Európai Unióhoz, ahol nem lehet különbséget tenni a régi és új tagállamok között, például a mezőgazdaság, a közvetlen kifizetések vagy a pénzügyi források elosztása terén - jelentette ki Mádl Ferenc a strasbourgi Európai Parlamentben mondott beszédében. A köztársasági elnököt Pat Cox parlamenti elnök hívt a meg, hogy beszéljen az Ő56os forradalom előestéjén, melynek tiszteletére az ülésteremben elhelyezték a lyukas magyar lobogót is. A méltó és igazságos helyzet olyan lehet - mondta beszédében Mádl Ferenc , amelyben a magyar állampolgárok a tagság előnyei t már az első pillanattól kezdve érzékelik, és felzárkózásuk esélye egyre növekszik. Szavait tapssal fogadták az európai képviselők. Az államfő szerint Magyarország a szolidaritás Európáját akarja erősíteni, ahol neki is vannak teendői, például a jelentős számú roma lakosság hátrányos társadalmi helyzetének javítása - magyarázta. Hozzátette, hogy itt nem sajátosan magyar, hanem európai problémáról van szó, s az ország számít az összeurópai tapasztalatokra. Mádl kijelentette, Magyarország kész továbbmenni a z integrációban, kész lesz arra - ha szükséges , hogy a kontinens országai további hatásköröket gyakoroljanak közösen. Számára, mint jogásznak az is természetesnek tűnik, hogy az EUnak a nemzetközi színtéren jogi személyiséggel kell rendelkeznie. Ugyanak kor az egyesült Európában fontosnak tartja a kisebbségi jogok minél teljesebb érvényesülését. Így fenn kívánja tartani és elmélyíteni kapcsolatait a külföldön élő magyarokkal. "Ezzel nem látjuk összhangban állónak azt, hogy az alapvető jogok chartája nem f oglalkozik kielégítő mértékben a kisebbségek kollektív jogaival". Az MTI szerint szükségesnek mondta, hogy e jogokat megfelelő intézmények biztosítsák. vissza MHö sszeállítás Paul Lendvai Vége az EU képmutatásának? Amikor Lessing egyik művében a szellem megkérdezi Faustot: "Mi a leggyorsabb a Földön?", azt a választ kapja, hogy: "Az átmenet a jóból a rossz ba." Így van ez az Európai Unió (EU) viharok és kudarcok által időről időre megtépázott vagy visszavetett sikertörténetével is. Ki gondolta volna, hogy az az ország, amely talán a legtöbbet profitált az EUtagságból (a 4 milliós Írország 1973 óta 32 milliá rd eurónyit zsebelt be), tavaly "megfúrhatta" a nizzai szerződést? Ki hitte volna, hogy Európa egyik legdemokratikusabb tradíciójú országában, Hollandiában a Pim Fortuyn Listája - populista demagóg alapítójának meggyilkolása ellenére (vagy talán éppen azér t) - a májusi választáson rögtön 26 mandátumot nyer a 150ből, majd ugyanilyen gyorsan szétesik, s az EUbővítési vitával kormányválságot idéz elő? Nos, a második referendumon az írek "javítottak", és az EU bővítési menetrendjéről tárgyaló jövő heti brüssz eli EUcsúcstalálkozót sem fogja megzavarni a holland kormányválság. Ezek szerint mégsem érvényes a Lessingidézet az európai politikai színpadon? A napokban két világlapban, a párizsi Le Mondeban és az International Herald Tribuneban merte kimondani két szakértő azt, amit nagyon sokan gondoltak Berlintől Párizsig és Bécsig: az unió jövője szempontjából az írek "nem" szavazata talán jobb lett volna. Annyi ugyanis a megoldatlan probléma, s olyan mélyek az ellentétek magában az EUban, hogy ha a tagállamok időt nyertek volna, könnyebben szembenézhettek volna a belső válsággal, s az elhalasztott reformokat esetleg a bővítés előtt bevezethették volna. Az ír népszavazás igenje után a képmutatás ellehetetlenül. A bővítési menetrendet ugyan ma már nem annyira a j elöltek, mint a tagállamok soraiból fenyegetik. Lejárt a képmutató retorikus "megoldások" ideje. Az e heti brüsszeli és a decemberi koppenhágai csúcstalálkozón már nem elvekről, hanem érdekekről, nem értékekről, hanem pénzről lesz szó. Komolyan immár senki sem kételkedik abban, hogy a jelöltek (kivéve még Romániát és Bulgáriát) alapjában sikeresen megoldották a "házi feladatokat", ha sok és kínos problémát kell is még megoldaniuk. De mi lesz
