Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-17
Kisebbségi blöff Magyar Hírlap 2002. október 17. Szerző: Ladányi János A Trianon utáni magyarországi k isebbségpolitika mindig a határon túli magyarok problematikájának volt alárendelve. Ez történt a kisebbségi önkormányzatok koncepciójának kidolgozásakor is. Akkor "ügyes” ötletnek tűnt kiterjedt jogokat biztosítani az alacsony számú, erősen integrált, sokf elé osztódó és szétszórtan élő – mindezért politikai problémát nem jelentő – magyarországi kisebbségeknek és kölcsönösségi alapon hasonló jogokat követelni az "utódállamokban” élő magyarok számára. A problémák akkor kezdődtek, amikor kiderült, hogy a "nem zeti” és "etnikai” kisebbségi népesség több mint felét adó és a legsúlyosabb szociális problémát jelentő hazai kisebbséget, a magyarországi romákat is politikai tényezőként kell számba venni. Erre az időre tehetők a "romakérdés” nemzetbiztonsági problémaké nt való kezelésének, a különböző roma szervezetek és a cigány önkormányzati választások hatalmi eszközökkel történő durva manipulálásának kezdetei. A mindenkori hatalomnak a cigány önkormányzatokkal kapcsolatos aggodalmai persze részben indokoltak. Nemcsa k arról van szó, hogy az etnikai alapú politizálás veszélyes dolog, hanem arról is, hogy a romák esetében az érintett kisebbség homogenizálásának irányába ható önkormányzati képviselet koncepciója is veszélyes játék. Magyarországon a társadalmi környezet á ltal romának tekintett népességnek csak mintegy harmada vallja romának magát a különféle felmérések során. Míg tehát a hazai szlovákok, németek stb. esetében többékevésbé önkéntes vállalás kérdése, hogy valaki magyar identitása mellettelőtthelyett valamelyik kisebbséghez (is) tartozónak valljae magát, a romák esetében nem ez a helyzet. A cigány önkormányzatok – mivel a romák esetében előítéletekkel és súlyos szociális problémákkal sújtott kisebbségről van szó – a kétségtelen többletjogok és lehetőségek kihasználásán túl az intézményes diszkrimináció egészen szélsőséges formáját valósítják meg. A jelenlegi szabályozás szerint gyakorlatilag lehetetlen, hogy helyi szinten valakit a települési önkormányzat támogatása nélkül válas szanak meg kisebbségi önkormányzati képviselőnek. Mint ahogyan az sem lehet a véletlen műve, hogy a fővárosi és az országos cigány önkormányzati választásokat eddig minden esetben egészen durva manipulációk és csalások kísérték. Az ilyen módon választott ö nkormányzatok – amelyek pénzügyileg teljesen kiszolgáltatottak a helyi és a kormányzati hatalomnak – azután általában azt a funkciót töltik be, hogy rájuk hárul minden cigányokkal kapcsolatos ügy, amivel a helyi és az országos politika nem tud vagy nem aka r foglalkozni. Ha például a vihar összedönti valamelyik cigány házát, a települési önkormányzatnál közlik vele, hogy szíveskedjék a cigány önkormányzathoz menni. De sokszor a cigány önkormányzatokat használja fel a helyi hatalom a magyarországi általános i skolás korú roma gyerekek többségét érintő, különböző formákban megvalósuló iskolai szegregáció legitimálására is. A kisebbségi önkormányzati rendszer megreformálására különféle javaslatok ismeretesek. Ezektől azonban lényeges változás nem várható, mert n em a rendszer egyik vagy másik eleme, hanem maga az alapkoncepció rossz. A homogénként kezelt kisebbség egyetlen intézmény által történő képviselete, különösen a romák esetében, akkora potenciális politikai erőt jelent, szerveződésének módja annyira különb özik a többpárti parlamenti pluralizmus logikájától, hogy annak hatalmi manipulálása szinte szükségszerű. Így a különböző cigány önkormányzatokba többnyire könnyen korrumpálható figurák kerülnek, ezzel is erősítve a cigány bűnözéssel kapcsolatos előítélete ket. A hatalom ugyanis attól retteg, hogy ha az OCÖ egyszer valóban az általa képviseltek érdekeiért dolgozó roma politikusok ellenőrzése alá kerülne, az a magyarországi romák jelenlegi, szinte reménytelen helyzetében könnyen az etnikai konfliktusok kiélez ődéséhez vezetne. A romák érdekeinek képviselete tehát nem várható sem a jelenlegi kisebbségi önkormányzati