Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-17
rendszer reformjától, sem attól, hogy többségében tisztességes roma politikusok nyerik meg a kisebbségi választásokat. Előrelépés csak attól várha tó, ha a "roma ügy” fokozatosan kiszabadul az intézményesített "gettóból”, és a normál intézményi rendszer részévé válik. A magyar parlament nem azért követett el alkotmányos mulasztást, mert nem hozta létre a kisebbségek parlamenti képviseletét, ezt a népnemzeti politikai blöfföt. Hanem azért, mert a magyar parlamentben jelen lévő politikai pártok nem sokat törődtek azzal, hogy különböző helyzetű és törekvésű roma választóik számára programokat dolgozzanak ki, és választási listáikon olyan, részben roma s zármazású politikusokat indítsanak, akik hatásosan tudnák képviselni roma választóik érdekeit. Mindebből az alábbi következtetések adódnak: Újra kellene értékelni a kisebbségi önkormányzatok szerepét (az EUcsatlakozás kiváló alkalom erre), mert ezek ren dkívül nehezen illeszthetők be a kialakulófélben lévő intézményrendszerbe, a cigány önkormányzatok pedig kifejezetten etnikai diszkriminációs funkciót valósítanak meg. Minthogy azonban a cigány önkormányzatok számos vonatkozásban (romák érdekképviselete, s zociális feladatok ellátása stb.) hiánypótló funkciót látnak el, és a kisebbségi önkormányzatok megszüntetése komoly politikai ellenállást váltana ki, a kisebbségi önkormányzatok leépítése csak fokozatosan történhet. Oly módon, hogy a helyi és országos rom a érdekképviselet súlyának megfelelő szerephez jut a települési és országos érdekképviseletekben és politikában. Ez a folyamat a múlt évben már meg is indult. A Fidesz – Lungo Drom szövetséggel kialakulni látszik a roma ügyekben való politizálás jobboldali pólusa. Az MSZP csak megkésve és bátortalanul reagált erre a kihívásra, ami számításaim szerint körülbelül tíz parlamenti mandátum elvesztésébe került nekik. Azóta azonban megerősödni látszik az a vonal, hogy néhány fontos kormányzati funkcióban roma polit ikusok kerültek pozícióba. Ami ennél is fontosabb: az első száz nap intézkedései között megjelenni látszanak egy a roma és nem roma leszakadó népesség újraintegrálására irányuló kormányzati törekvés körvonalai. (A Szonda Ipsos adatainak másodelemzéséből sz ármazó adataim egyébként azt mutatják, hogy az MSZP legutóbbi hónapokban mutatott térnyerésének jelentős része éppen ezeknek a szavazói rétegeknek a megnyerésével magyarázható.) Ennek a folyamatnak a logikus folytatása nem az, hogy az MSZP olyan szervezete ket hoz létre vagy támogat, amelyek "az egész magyarországi cigányság” képviseletében lépnek fel, hanem az, hogy támogatja azon roma szervezetek koalícióját, amely a Fidesz – Lungo Drom szövetség baloldali alternatíváját jelentheti. A magyarországi roma társ adalom a többségi társadalomhoz hasonló mértékben polarizált, természetes tehát, hogy érdekeit sem képviselheti egyetlen párt vagy roma szervezet. Szavazóinak négyévente kell eldönteniük, hogy melyik párt képviseli jobban érdekeiket. Lesznek szocialista, l iberális, konzervatív, sőt szélsőjobboldali roma szavazók is, és a pártok csak arra törekedhetnek, hogy minél többen válasszák az általuk képviselt alternatívát. Nyilvánvaló, hogy a kisebbségi önkormányzatok intézménye teljesen ellentétes ezzel a logikával . A pártoknak tehát úgy kellene viszonyulniuk a kisebbségi választásokhoz, hogy fél szemmel már a kisebbségi önkormányzatok utáni korszakra tekintenek. Most kellene lerakni stabil roma szavazóbázisuk alapjait. Végül: az új önkormányzati ciklus miatt külö nösen időszerűvé vált egy olyan etikai kódex kidolgozása, amely egyértelművé teszi, melyek azok a minimális követelmények, amelyeket kisebbségi kérdésekben be kell tartania annak, aki a parlamenti pártok támogatásával lesz polgármester vagy önkormányzati k épviselő. vissza Szófiai magyar diplomaták autóbalesete
