Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-15
5 többséget. S ha gyorsan nem történik valami, az ultranacionalista Seselj annyira megerősödhet, hogy győzelmi esélyekkel indulhat a következő szavazáson. A következő válas ztás időpontja egyelőre bizonytalan. A Kostunica pártjával folytonosan hadakozó Demokrata Párt már a héten kiírná az új szavazást, hogy a háborús bűnökkel vádolt aktuális szerb elnök, Milan Milutinovics mandátumának december végi lejártáig ismert legyen az utód. Ez a forgatókönyv azonban nem nagyon valószínű, mert az ötvenszázalékos részvételi küszöböt vélhetőleg másodjára sem lehetne átlépni, és a válság még hosszabbra nyúlna. Pláne ha újabb kudarc esetén valaki további próbálkozásokat erőltetne. A követke ző lehetőség – ezt szorgalmazzák az EU diplomatái is – , hogy új választási törvényt hoznak, amellyel eltörlik az ötvenszázalékos érvényességi küszöböt, és ennek alapján írják ki a következő szavazást, ha megkésve is. Ebben az esetben az elnöki tisztet a sz erb törvényhozás elnöke látná el ideiglenesen. vissza Vezet az „igen” Írországban Az ellenzők népszavazási kampányára is ugyanannyi pénzt adnak NSZ • 2002. október 15. • Szerző: Füzes Oszkár Vezet az „igen”, de nem lefutott meccs az EUbővítést lehetővé tévő nizzai szerződés ír népszavazási ratifikálása. A szombati voksolásig Brüsszel diszkréten a háttérbe húzódik. A tav alyi ír „nem” után szombaton megismétlendő népszavazásra most már nagyon felkészült a kormány és az „igen” tábora. Több tucat magyarázó kiadvány, folyamatos meggyőző kampány mellett azonnali állami támogatást kapnak a farmerek és a halászok. Közvetve az „i gen” mellett érvel számtalan „objektív” kiadvány is, amely elvben csak összehasonlítja az előnyöket és hátrányokat. Az ír legfelsőbb bíróság döntése alapján az ellenzők kampányára is annyi pénzt kell adni, mint a támogatóknak – ez formálisan teljesül, való jában az „igen” nagy fölényben van a forintban számolva mintegy kétmilliárdos kampánykasszában. Az „igen” vezére Berti Ahern kormányfő, a „nem” tábor élén Charles Byrne áll. A fő érvek és ellenérvek: +A nagyobb EUban több lehetősége lesz Írországnak, amel y belépése óta az unió legnagyobb haszonélvezője. – A nagyobb EU vagy balkanizálódik, vagy a nagy tagállamok uralma alá kerül. Írországgal kamatostul visszafizettetik, amit eddig kapott. +Miattunk meghiúsul Európa újraegyesítése. – Ez zsarolás, Nizza nélkü l is lehet bővíteni az uniót, különben is, az egészet rendbe kell hozni. +A szerződés nem tökéletes, de az egyetlen létező jogi keret a bővítéshez. – Rossz keret helyett csináljanak egy jót. Addig még azt sem tudni, hogy valójában milyen lesz az unió. +Az újakkal megnő Európa világgazdasági és globálpolitikai mozgástere. – Lehet, de Írországot ez problémákba és konfliktusokba rángathatja bele. +Megnő a kis országok száma, az íreknek ez jó. – Megnő a szegény, valamelyik nagyhatalomhoz igazodni kényszerülő ki csik száma, több potenciális ellenfelünk lesz. +Tőkekiviteli és piaci lehetőségekhez jutunk. – Bejön az olcsó áru, esetleg a munkaerő is. Az ellenzők egyik fő érve – a közös biztonságpolitika miatt veszélybe kerülhet az ír semlegesség – kiesett, mert az EU nyáron, a sevillai csúcson ünnepélyesen megígérte: semmilyen közös akcióba nem kényszeríti bele Írországot. Az előző, elbukott referendum tanúsága láttán most nem kevernek a kérdések közé más ügyeket. Igyekeznek meggyőzni a nemzeti sajátosságok védelmezői t, a környezetvédelemért aggódókat, és azokat is, akik mostani EUtámogatásukat féltik az uniótól. A jelek szerint nem sikertelenül: most először a megkérdezettek negyven százaléka igent mond, és csak 22 százalékuk szavaz majd nemmel a népszavazáson. Ám a támogatók ezúttal óvatosak, és fokozzák a kampányt. Brüsszel viszont diszkréten a háttérbe húzódik, nehogy újabb tápot adjon az ellenzőknek. Az EU azt állítja, „fogalma sincs”, mit lehet tenni, ha megint elbukik a népszavazás. Verheugen bővítési biztos is ezzel „könyörgött” az íreknek. Prodi , az Európai Bizottság elnöke szerint nemcsak jogilag, hanem politikailag is feltétele a bővítésnek a szerződés ír ratifikálása. Az EU tizenöt tagállama közül csak négyben marad ötven százalék alatt a bővítés t támogatók száma, de egyedül Franciaországban haladja meg az euroszkeptikusok aránya a keleti tagállamok befogadásával egyetértőkét. A Libération francia napilapban közétett adatok szerint NagyBritanniában 38 százalék, Németországban 43, Ausztriában pedi g a lakosság 45 százaléka ítéli kedvezőnek a tíz új tagállam csatlakozását. Franciaországban 40
