Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-15
6 százalék támogatja a bővítést, a népesség 47 százaléka viszont ellenséges az unió kelet felé nyitásával szemben. Ez a tendencia az utóbbi másfél évben erősödött fel – írja az MTI . Nagy bővítés, nagy kiegészítés Öt nap, négy éjjel vitatkoztak 2000 decemberében Nizzában arról, amit három évvel korábban, Amszterdamban nem tudtak eldönteni. Végül az elnöklő Franciaország elérte, amit akart: bár kisebb a lakossága, to vábbra is ugyanannyi szavazata (29) lesz az EU miniszteri tanácsában, mint a németeknek. Párizs ragaszkodása a „paritáshoz” a legfontosabb döntéshozó szervben, felszínre hozta a nagyobb és kisebb tagállamok kölcsönös bizalmatlanságát, az EU demokráciahiány át és azt, hogy a korábbi Párizs – Berlin tengely helyett immár más belső erőviszonyok határozzák meg az uniót. A bővítés miatt átrajzolódik a szorosabb és a lazább, a liberálisabb és a szociálisabb, a befizetők és a kedvezményezettek táborainak térképe. A b ővítéssel kilenc új „kicsi” kerül be, és föderalistának tartják őket, ám valójában felerősödtek a kis államok félelmei. Az írek első népszavazási nemje ezt mutatta. Leegyszerűsítve: 1. A nagyok átveszik az irányítást, és a gazdagabb kicsikre lőcsölik a sze gényebb, újonc kicsik anyagi támogatását. 2. A meghízott unió működésképtelen lesz, már csak azért is, mert egyre bonyolultabb a rendszer. 3. Az EU militarizálódik a közös kül- és biztonságpolitika ürügyén. 4. Az uniós intézmények belharca válsággá fajul, aminek értelemszerűen a kisebb államok lesznek a fő vesztesei. Ilyen politikai és lélektani háttérben valóságos csoda, hogy mégis létrejött a nizzai szerződés. A kilencvenoldalas papír harminc területre kiterjeszti, hogy nem kell a tagállamok egyhangú dönt ése, elég a minősített többség. A bővítést azon kiegészítő jegyzőkönyvek és nyilatkozatok teszik lehetővé, amelyek elhelyezik az újonc államokat a Miniszterek Tanácsában (MT), az Európai Bizottságban (EB) és az Európai Parlamentben (EP), valamint megjelöli k, mennyi lesz a döntéshez szükséges minősített többség. A bővítés megvalósulásától függően átmenetileg mindent újra kell majd számolni. És azért is, mert Nizzában nem tíz, hanem tizenkét új belépővel számoltak. Tehát a nagy, de nem teljesen nagycsoportos bővítés miatt szükséges nagy nizzai szerződéskiegészítést újból és újból ki kell egészíteni. Addig is: el kell fogadni azt, ami most benne van. Már csak az ír igen van hátra. Ha az írek nemet mondanak, Nizza nem léphet életbe. Az új tagok intézményes beill esztését más jogi formában kell megoldani, például a vonatkozó szövegeket átemelik a csatlakozási szerződésbe. A baj az, hogy bármilyen jogi megoldás felnyitná Pandora szelencéjét: újra kezdődne minden vita, amire Nizzában olyan nehezen sikerült pontot ten ni. vissza Nem kap hitelt az erdélyi aranybánya NSZ • 2002. október 15. • Szerző: Ö. Z. A Világbank Washingtonban bejelentette, h ogy nem támogatja a romániai Verespatakon készülő bányászati terveket – tájékoztatta lapunkat Kalovits Judit, a Greenpeace magyarországi szóvivője. A verespataki beruházás Európa legnagyobb külszíni fejtésű aranybányája lenne. A bányák közel kétszázmillió tonna cianidtartalmú szennyvizet termelnének, amit egy 180 méter magas gát duzzasztana hatszáz hektáros tóvá. 2000 januárjában a romániai Nagybányán egy ugyanezen az eljáráson alapuló cianidtartalmú ülepítő gátszakadása miatt pusztult el 1200 tonna tiszai hal. A verespataki bánya létrehozásához több mint kétezer helyi lakost kell kitelepíteni, ám az emberek többsége nem akarja elhagyni földjét. Ugyanakkor a bánya – tizenöt éves tervezett működése alatt – mindössze 250300 embert foglalkoztatna. A torontói székhelyű, Barbadoson bejegyzett Gabriel Resources a feltételezések szerint 250 millió dollárt (62 milliárd forintot) tervezett felvenni; a cégnek nincs bányászati tapasztalata. vissza A kibővített unió felé Brüs szel Magyarországon kívül kilenc jelölt 2004es felvételét ajánlja NSZ • 2002. október 15. • Szerző: Sz. L. L. „Az unió következő bővítése tovább erősíti majd az európai földrész egységét, és hozzájárul egy, a tartós béke és prosperitás jellemezte terület kialakításához” – e kissé nyakatekert mondattal kezdődik az Európai Bizottság (EB) múlt szerdán nyilvánosságra hozott dokumentuma. A tizenötök „kormánya” október 9én történelminek nevezhető döntést hozott, amikor tíz ország 2004es felvételét javasolta az Európai Tanácsnak, amely október 24 – 25én ülésezik Brüsszelben. Gyakorlatilag kizárt, hogy a tagállamok az EB ajánlásával ellentétesen döntsenek. Bulgária
