Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-11
11 környezetvédelemben Romániának sem anyagi forrásai, sem hivatali apparátusa nincs az unió s előírások végrehajtásához. vissza A kihívó volt a jobb az első szerb elnökválasztási tévévitában Magyar Hírlap 2002. október 11. Szerző: J. Garai Béla Az elnökjelöltek tévépárbajának mindkét részvevője arra szólította fel a szerbiai választópolgárokat, hogy minél többen menjenek el vasárnap szavazni. Az energikus kihívó, Miroljub Labus jobb benyomá st keltett, mint a hivatalban lévő államfő, Vojislav Kostunica. Óriási volt az érdeklődés a szerda esti tévéduett iránt, a nézőknek csaknem 60 százaléka nézte végig, annak ellenére, hogy a má sodik csatornán egy izgalmas kosárlabdamérkőzést közvetítettek. Az AGB Strategic Research belgrádi ügynökség felmérése szerint Labus miniszterelnökhelyettes jobb benyomást keltett a nézők 57 százalékánál, míg 43 százalék az államfőre voksolt. Ennek ellen ére az elemzők többsége továbbra is Kostunicát tekinti biztos befutónak az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában. A szavazás csak akkor lesz érvényes, ha 50 százaléknál többen adják le voksukat. Az elnökjelöltek szópárbaja – az első Szerbiában a t öbbpártrendszer bevezetése óta – korrekt és toleráns légkörben zajlott le, bár nem maradtak el az oldalvágások sem. Labus azt mondta, hogy Kostunicát két évvel ezelőtt az egész demokratikus ellenzék támogatta, most azonban nem lenne jó elnöke Szerbiának, m ert megválasztása viszálykodáshoz vezetne, és ez elriasztja a befektetőket. Kostunica megismételte, hogy először is az új alkotmány meghozatalán fog fáradozni, hogy utána azonnal kiírhassák a rendkívüli parlamenti választásokat, és új kormányt nevezzenek ki. A Zoran Djindjic kormányfő állítólagos alvilági kapcsolataira tett célzást Labus becsületsértésnek minősítette, és megkérdezte riválisát, miért nem ül le tárgyalni Djindjiccsel, ha már ilyen megszállottan foglalkozik vele? Labus saját előnyeként hozta fel, hogy közgazdászként sokkal könnyebben juttathatja be Szerbiát az Európai Unióba. A kétórás eszmecsere alatt nem esett szó (a lakosság egyharmadát kitevő) nemzeti kisebbségekről, csak Kostunica tett egy burkolt célzást a szeparatizmus veszélyére, amit szerinte azzal lehet megelőzni, ha Szerbiát hat körzetre osztják (azaz felszámolják a két tartományt). Általános vélemény szerint a szerda esti tévépárbaj nem befolyásolta lényegesen a választókat, de az a megnyugtató következtetés vonható le belőle, hogy a két jelölt a szavazás kimenetelétől függetlenül a továbbiakban is képes lesz egymással együttműködni. Vojislav Seselj csütörtökön ismét bojkottra szólította fel híveit, mondván, hogy a tévévita tanúsága szerint egyik jelöltet sem jellemzi államfői bölcs esség, tehát nincs kire szavazni. vissza Nem gyűlöletkeltő a Mein Kampf? Magyar Hírlap 2002. október 11. Szerző: Kulcsár Anna A fasizmus vagy a nácizmus népszerűsítése címén nem lehet elítélni Adolf Hitler Mein Kampf című könyvének prágai kiadóját – döntött a cseh legfelsőbb bíróság. A h azai joggyakorlat szerint a könyv megjelentetésekor általában csupán a szerzői jog megsértése és sajtórendészeti vétség miatt emel vádat az ügyészség. A közösség elleni izgatás, a gyűlöletkeltő uszítás megállapítása szóba sem kerül. A prágai céghez hasonl óan idehaza is akadnak vállalkozók, akik az utóbbi években rendre kiadják Hitler Mein Kampf című könyvét. Budapesten azonban a vita – vagy inkább annak első fordulója – már eldőlt. Az ügyészség álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy a könyv gyűlölet re uszít. A Fővárosi Főügyészség ezért tavaly novemberben csupán sajtórendészeti vétségért és a szerzői jog megsértéséért emelt vádat a felelős személyek ellen. Sódor István főügyész indoklásként most visszautalt Borbély Zoltán szóvivő akkori tájékoztatásá ra. Eszerint a kiadvány nem alkalmas olyan ellenséges érzület felkeltésére, amely tevőleges magatartást válthat ki. A vád alapja tehát az, hogy a kiadók nem kértek, de nem is kaptak volna engedélyt a bajor államtól – mint Hitler szerzői jogának tulajdonosá tól – , s a hazai műfordítóktól sem a megjelentetéshez. A sajtórendészeti vétség pedig azért merült fel, mert a könyv kiadói semmibe vették, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB)1997. október 17én megtiltotta a kiadvány nyilvánosságra hozatalát az adott, konkrét formában. Az indoklás szerint Hitler munkája, a hozzá fűzött aktualizáló szöveggel együtt sérti a közerkölcsöt. Az ítéletből kiderül: a tiltás nem egyszer és mindenkorra, a könyv összes lehetséges kiadására szól. A bíróság úgy ítélte meg: mivel a hasonló esetekben az emberi méltóság a szabad véleménynyilvánítás jogával ütközik, esetenként kell eldönteni: eljuthate a könyv az olvasókhoz.” Kiemelkedő jelentősége van ebből a szempontból a közreadás módjának, helyének, idejének” – olvasható a határozatban. Az LB ekkor két vállalkozás kiadói
