Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-01
12 hozott választásokkal kellene összefogásra kényszeríteni. E számítás szerint a párt 2003ban – népszerűsége csúcspontján – abszolút többséget szerezhetne, ami megnyitná a jelenlegi kormányfő előtt az államelnökséghez vezető utat. Ennek a stratégiának az oltárán pedig a kormányfő akár az alkotmánymódosítást is kész feláldozni. A kormánytámogatási megállapodás fel rúgásával kapcsolatos kijelentésre reagálva Markó Béla RMDSZelnök kijelentette: zsarolás ízűnek találja Nastase bejelentését. Az alkotmány módosítását konszenzusra törekvő tárgyalásokkal kellene végrehajtani – tette hozzá. Székely Ervin RMDSZképviselő vi szont úgy értékelte, a miniszterelnök csupán elégtételt kívánt szolgáltatni pártja azon tagjainak, akik az RMDSZszel kötött paktumot kezdettől fogva ellenezték. Így tehát burkoltan azt üzente a párt nacionalistáinak, ne aggódjanak, a románok érdekeit a ma gyarokkal kötött megállapodás megtartása érdekében nem fogja feláldozni. Székely szerint ha novemberben Romániát nem hívják meg a NATOba, a PSDben valószínűleg az RMDSZszel történő együttműködés ellenzői veszik majd át a hatalmat, s ez esetben a megálla podást a párt egységének oltárán fogják feláldozni. Hogy Ion Iliescu és Adrian Nastase között feszültségek léteznek, rég nem titok. Ezt az is ékesen bizonyítja, hogy a kormányfő javaslatára az elnök ekképpen reagált: – Az előre hozott választások megzavarn ák a gazdaság megerősödésének folyamatát, s erre jelenleg senkinek nincs szüksége. – Az államfő ezzel a kijelentésével tulajdonképpen a PSD gazdasági bázisát képező üzleti körök elképzelését is érzékeltette. A párt tehetős vállalkozói a kormány négyéves ma ndátumának kitöltését szorgalmazzák. Őket ugyanis kevésbé érdeklik Nastase politikai ambíciói és tervei, ők most akarnak meggazdagodni, amíg a húsos fazék mellett vannak. Sőt alkotmány ide vagy oda, „magyarveszély” vagy sem, ennek az időszaknak a végét min él jobban kitolnák. vissza Kolozsvár, 2002. szeptember Kostunica csatát nyert, nem háborút − Megdöbbentően jól szerepelt a szélsőjobboldali Seselj a szerb elnökválasztás első fordulójában Nem hiszem, hogy a szerb elnökválasztás második fordulójában vereséget szenvednék — nyilatkozta Vojiszlav Kostunica azután, hogy kihirdették az első felvonás nem hivatalos végeredményét. Eszerint Kostunica a szavazatok 31,2 százalékát szerezte meg, legnagyobb riválisa, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék jelöltje, Miroljub Labusz kicsit talán elmaradt a várakozásoktól, s 27,2 százalékra tett szert. Váratlanul jól szerepelt a szélsőjobboldali nacionalista Vojiszlav Seselj, aki egy tized százalék híján 23 százalékos eredményt ért el. A többi elnökjelölt inkább csak a futottak még kategóriába tartozik, hiszen a néhány éve hazájában még oly népszerű, negyedik helyen végzett Vuk Draskovics is a szavazatoknak mindössze 4,6 százalékát szerezte meg. Kostunica vélhetően nem téved, ha már végs ő diadaláról beszél, hiszen valóságos csodának kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy az október 13án megrendezendő második fordulóban vereséget szenvedjen Miroljub Labusztól. Seselj, illetve Draskovics hívei ugyanis jórészt Kostunicát támogatják majd szavazat aikkal. Labuszt nem kedvelik, túlságosan is modernnek tartják. Az egyetlen kérdés az, vajon meglesze a több mint ötvenszázalékos részvétel a jövő vasárnapi visszavágón, hiszen távolról sem biztos, hogy a kiesett jelöltekre szavazók legközelebb is az urnák hoz járulnak majd. Ráadásul a vasárnapi első fordulóban is már történelmien alacsony volt a részvétel, 57 százalék körüli. Belgrádi politológusok szerint valószínűbb, hogy nem lesz érvényes második forduló, mert — helyi szokások szerint — a második felvoná sban tíztizenöt százalékkal kevesebb ember megy el szavazni, mint az elsőben. Ezt támasztja alá az a felmérés is, amely szerint a most vasárnap szavazók 11 százaléka jelentette ki: ha Kostunica és Labusz kerül a második fordulóba, legközelebb nem járulnak az urnákhoz. Minden jel arra vall tehát, hogy Szerbia alkotmányos válságba süllyed, hiszen a köztársaságnak — ki tudja, meddig — nem lesz első embere, s az elnöki teendőket a szerb parlament elnökének kell majd ellátnia. Az alacsony részvétel mindenkit m eglepett. Sokan többek között ezzel magyarázzák Seselj jó szereplését, miután a felmérések arról tanúskodnak, hogy Kostunica és Labusz támogatói kevésbé bizonyultak szorgos választóknak, mint a szélsőjobboldali nacionalista politikus hívei. Az alacsony rés zvétel okai között emlegetik a rendkívül rossz időjárást: országszerte majd egész nap esett az idő és fújt a szél. Más feltételezések szerint sokan azért maradtak otthon, mert nem tudtak dönteni Kostunica és Labusz között. És nem feltétlenül csak azért, me rt mindkettőjüket rendkívül erős jelöltnek tartják. Többen gondolkodtak úgy: teljesen lényegtelen, melyikük nyer, az
