Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-01
13 életszínvonal úgysem növekszik. Ez a választás bizony nem az élen végzett Kostunicáról, hanem sajnos Seseljről szólt. Az a tény, hogy maj dnem minden negyedik választó voksolt a szerb belpolitikai élet egyik legsötétebb figurájára, egyértelmű bizonyságát adja annak: Milosevics bukása után közel két évvel sem sikerült stabilizálni a demokráciát Szerbiában. Sokan még mindig fogékonyak a hihete tlenül agresszív, nacionalista, a legszörnyűbb diktatúrát idéző retorikára. Hisznek az üres szólamoknak, annak a lehető legrosszabb ételemben vett politizálásnak, melynek következtében Szerbia történetének legsúlyosabb válságába sodródott. A helyzet drámai ságát mutatja, hogy a szavazatszámlálás első két órájában még úgy látszott, Seselj akár Labuszt is megelőzheti. A Szerb Radikális Párt elnöke nemcsak személyes varázsának, hanem éppen a hágai börtönben csücsülő Milosevicsnek köszönheti biztos harmadik he lyét. Jugoszlávia és Szerbia egykori elnöke ugyanis felszólította a szerb szocialisták híveit, ha már ő nem indulhat a választáson, voksoljanak Seseljre. Miért éppen őrá? Talán azért, mert az a politikus, aki még képes lehet arra, hogy visszafordítsa az id ő kerekét a balkáni országban. Úgy tűnik, a szocialisták szavazótábora jobban hallgat Milosevicsre, mint a párt megreformálására törekvő belgrádi szocialista vezetőkre. Az SPS ugyanis — Milosevics felhívására fittyet hányva — elindította saját jelöltjét az ismert színész, Velimir Bata Zsivojinovics személyében, aki nem egy interjújában jelentette ki: korábban több összetűzése volt Miloseviccsel. A voksolás első fordulója arról tanúskodik, hogy Zsivojinovics politikusként nem tudta belopni magát a választók szívébe: az előkelőnek aligha nevezhető hatodik helyen végzett 3,3 százalékkal. Seselj jó eredménye talán arra is visszavezethető, hogy a választási kampányban sikerült elnyernie a világ egyik legjobb női teniszezője, Jelena Dokics kegyeit, aki támogatásá ról biztosította a politikust. Egyedüli szépséghiba: az egyébként eszéki születésű Dokics élete nagy részét az ausztráliai Sydneyben töltötte, s csak néhány hónapja telepedett le Belgrádban. Így vélhetően fogalma sincs arról, valójában ki is az a Vojiszlav Seselj. A teljesség kedvéért azért el kell mondani, hogy Labuszt a világhírű kosaras, Vlade Divac segítette kampányában. Seseljre elsősorban Szerbia déli részén és Koszovóban szavaztak. Azokon a területeken, ahol sok albán is él. A koszovói határnál elhe lyezkedő Presevóban, Medvedjában és Bujanovacban a választók 47,99 százaléka adta rá a voksát! Jellemző, hogy ezen a területen Labusz csak 12,3 százalékot szerzett. Tény persze, hogy a részvételi arány rendkívül alacsony volt a régióban, hiszen a választás ra jogosultaknak mindössze 19,86 százaléka járult az urnákhoz. Koszovóban még egyértelműbb volt Seselj fölénye. Kosovska Mitrovicában például ötven százaléknál is jobb eredményt ért el, s mind a 29 választókörzetben többséget szerzett. Kostunica fellegvá rának Szerbia középső része számít. Nisben például meggyőző fölénnyel végzett az első helyen: 34,4 százalék adta a voksát rá, Labuszra csak minden negyedik ember. A jugoszláv államfő remekül szerepelt Belgrádban is: 38,3 százalék támogatta szavazatával, La buszt viszont 31,6 százalék. Seselj itt labdába nem rúgott: csak 18 százalékot szerzett. Ahogy haladunk észak felé, úgy szavaztak egyre többen Labuszra, aki a Vajdaságban valósággal tarolt: 37 százalékos eredményt ért el. Jellemző, hogy a 21 százalékot sze rzett Kostunica a tartományban csak a harmadik helyen végzett a 26 százalékos eredményt elért Seselj mögött. Seselj viszonylag jó vajdasági szereplése arra vezethető vissza, hogy a Szerémség (Bácspalánka, Verbász) településein mindenhol az élen végzett. Az okról a területekről van szó, ahová a kilencvenes évek közepén tömegesen telepítették be a boszniai szerbeket. A vajdasági városokban viszont csak Labusznak termett babér: győzött Újvidéken, Szabadkán, Zrenjaninban, Kikindán és Pancsován. Aligha meglepő: a második forduló után a döntőbe jutott két jelölt nyilatkozataikban arra törekedtek, hogy valamiként megértessék a választókkal: igenis van értelme elmenniük szavazni az október 13i második fordulóban, mert a szerb elnök kezében valóban nagy hatalom össz pontosul. Kostunica kijelentette: ha a második forduló érvénytelen lenne, ez azt jelentené, hogy nincs stabil Szerbia. Az államfő szerint a választások első fordulója megmutatta, Szerbiának nem kellenek indulatoskodók és szélsőségesek. Szerinte Seselj mell ett Labusz álláspontja is szélsőséges, mert számára mindenekfelett állnak a nemzetközi pénzügyi szervezetek követelései, és nincs tekintettel az ország szociális helyzetére, a demokratikus és intézményes keretek hiányára. Kostunica ismét keményen bírálta a Zoran Djindjics vezette szerbiai kormánykoalíciót,
