Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-11
4 Nincs még kész a végleges pénzügyi ajánlat, és hiányzik az uniós álláspont az új tagok bevonásáról a döntéshozatali mechanizmusba. Orbán Viktor volt minisz terelnök a nemzeti érdekek „behorpasztásának” minősítette az országjelentésben megfogalmazott védzáradékot. Kifejtette: az EUtagoknak ez lehetőséget biztosít arra, hogy a belépő országokkal szemben – bizonyos problémák észlelése esetén – megkerüljék a bír ói jogorvoslati utat. Kovács László külügyminiszter viszont az Országgyűlés integrációs bizottságában hangsúlyozta, hogy a védzáradék felvetése az EU részéről önmagában nem sértő Magyarország számára. Hozzátette, hogy a jelentés védzáradékra vonatkozó rész e további tanulmányozást és értelmezést igényel. Kovács szerint Orbán egy kicsit elhamarkodottan nyilatkozott a védzáradék ügyében, „olyasmit is belelátott a szövegbe, ami nincs benne”. A Népszabadságnak adott interjúban a külügyminiszter elmondta: ha az E urópai Bizottság tízes bővítési javaslata túllép is a felkészültségbeli különbségeken, ezek a különbségek a harmonikus beilleszkedés szempontjából korántsem közömbösek. Egy magasabb felkészültségű ország könnyebben be tud majd illeszkedni az unióba. Kovács László úgy nyilatkozott, hogy a kormány nagyon szerény alkotmánymódosításra készül, csupán a csatlakozáshoz elengedhetetlen változtatásokat ajánlja, hogy így a lehető legkisebb vita alakuljon ki a parlamentben. Az EU már a gondokon töpreng Nincs kész a pénzügyi ajánlat – A tagállamok különérdekeiket védik NSZ • 2002. október 11. • Szerző: Füzes Oszkár Egy nappal az ünnepélyes bővítési bejelentés után már a pr oblémákat latolgatják az Európai Unióban – főként saját felkészületlenségüket. Csak most kezdik meg a nyugati közvélemény felkészítését is. Az Európai Bizottság (EB) tíz országra terjedő bővítési javaslatát az összes eddigi tagállam üdvözölte, ami előre vetíti: a decemberi, koppenhágai csúcstalálkozón Magyarország és kilenc társa megkapja a hivatalos meghívót is. Ám egy nap sem telt el az ünnepélyes brüsszeli bejelentés után, sokan máris problémákra figyelmeztetnek. Ráadásul nem a tagjelöltek, hanem a mostani unió felkészületlensége a téma: a bővítés több ügye várja a jelenlegi tagállamok kiegyezését. Ezt az október végi, brüsszeli csúcstalálkozóra ígérik, ahová nem is hívják meg a tagjelölteket, hogy nyugodtan huzakodhassanak egymással. – Olyan belvita lesz, hogy az túl kiábrándító volna az újoncok számára – fogalmazott tréfáskomolyan egy brüsszeli illetékes. A végleges pénzügyi ajánlat sem politikailag, sem számszakilag, sem jogilag nincs kész. Egyre biztosabbnak tűnik, hogy nem különkülön, h anem az összes be- és kifizetést, az esetleges egyszeri kompenzációval együtt, egy csomagban kezelve kell majd kialkudni – először a mostani tizenötöknek egymás között, majd a tíz újoncnak velük. Nincs még EUálláspont néhány, hátra levő csatlakozási fejez etben sem. Nincs döntés a szavazatok újraelosztásáról a huszönötösre bővülő unió döntéshozó intézményeiben – és ez nagyon bonyolult számtanpélda. Tizedszázalékokon megy a vita arról, mennyi voks számít majd minősített többségnek a Miniszterek Tanácsa (a fő döntéshozó szerv) ülésein. Nem világos, hogy pontosan mit fog tartalmazni az újak belépése után két évre érvényes védzáradék, és milyen mechanizmusban alkalmazzák, ha szükség lesz rá. Addig is az Európai Bizottság azt állítja, hogy „fogalma sincs”, mi les z akkor a csatlakozási folyamattal, ha október 19én az ír népszavazás ismét nemet mond a bővítést intézményesen lehetővé tevő nizzai szerződésre. Ez nyilván nem igaz – valamilyen jogi kiskaput biztosan keresnek – , de politikailag mindenképpen nagy kárt sz enved a bővítés. EUkörökben nyíltan tartanak attól is, hogy a bővítési alkut több mostani tagállam saját különérdekének kiharcolására használja fel, még akkor is, ha az adott ügynek nem sok köze van magához a bővítéshez. Gondot okoz a nyugati közvélemény felkészítésének késése is. Kellő sajtófigyelem híján az EUpolgárok csak szerdától szembesülnek azzal, hogy másfél év múlva 85 millió keleti polgártársuk lesz Az agrárlobbik és a szakszervezetek egy ideje jelzik: tagjaikat aggasztja, hogy keletről jöhet az olcsó áru és munkaerő. Sőt, az utóbbi miatt nyugati gyárak az új tagállamokba települhetnek (ez a folyamat már meg is kezdődött). Félnek a bevándorlástól, a bűnözők és koldusok megjelenésétől, még a betegségek terjedésétől is. v issza
