Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-11
5 Kovács: Demagóg, aki növeli a belépés körüli kételyeket NSZ • 2002. október 11. • Szerző: Pócs Balázs Egy magasabb felkészültségű ország könnyebben tud beill eszkedni az EUba, ezért a csatlakozási folyamat során hozott áldozatokat egyáltalán nem tartom tehát feleslegesnek – mondta a Népszabadságnak Kovács László külügyminiszter, miután az Európai Bizottság tíz tagjelölt egyidejű felvételét javasolta. A politik us szerint a belépés körüli kétkedést gátlástalan demagógiával lehet ugyan növelni, de ilyen negatív történelmi szerepre józan ésszel senki sem vállalkozhat. – A hazai közvélemény és a diplomácia éveken át kiscsoportos bővítésre számított, soka n Magyarország egyedüli felvételét is elképzelhetőnek tartották. Most viszont tíz tagjelölt befogadására készül az Európai Unió. Csalódottak vagyunk? – A korábbi években hangsúlyoztam, hogy a teljesítmény szerinti elbírálás szükségképpen hozza majd magával a kiscsoportos bővítést. A tagjelöltek sem a jogharmonizációban, sem az intézményi felkészülésben nem egyformán haladnak előre, a gazdasági fejlettségük pedig eleve különböző volt. Az én véleményem szerint az Európai Unió könnyebben meg tudott volna birkóz ni a bővítéssel, ha a csatlakozási tárgyalásokat folytató tizenkét tagjelölt három, esetleg négy csoportban kerül be az unióba. Így a finanszírozás is könnyebben megoldható lett volna. Az utóbbi hónapokban azonban azt érzékeltem, hogy az unión belül egyre nagyobb többséget kap az ezzel ellentétes felfogás, vagyis a nagycsoportos bővítés. Most mindössze két országot, Romániát és Bulgáriát választották külön, a másik tízet közös nevezőre hozták. Ezt mi tudomásul vettük, más lehetőségünk nem is volt. Ám a dönt és nem okozott csalódást, mert megvalósulni látszik az igényünk, hogy Magyarország csatlakozását ne késleltesse más országok esetleges lassúbb előrehaladása. A jelek szerint teljesül az a cél is, hogy a felvételi tárgyalások ez év végén lezáruljanak. – Mégi s, hogyan lehet „eladni” a közvéleménynek, hogy évekig az elsők között emlegették Magyarországot és dicsérték, amiért ilyen sok áldozatot hozott, most viszont Lettországgal, Litvániával vagy Szlovákiával együtt veszik fel? – Ha megnézzük a tizenkét országje lentést, azt látjuk, hogy továbbra is igaz az állítás, amely szerint Magyarország a legfelkészültebb jelentkezők közé tartozik: hazánknál kevesebb a kritikai megjegyzés, mint a jelöltek nagy többségénél. Ha az Európai Bizottság ajánlása túl is lép a felkés zültségbeli különbségeken, ezek a különbségek a harmonikus beilleszkedés szempontjából korántsem közömbösek. Egy magasabb felkészültségű ország könnyebben tud beilleszkedni az unióba. A csatlakozási folyamat során hozott áldozatokat ezért egyáltalán nem ta rtom feleslegesnek. – Néhány tagjelöltnél már csak ötven százalék körüli az EUtagság támogatottsága, főként az unió szűkmarkú pénzügyi ajánlata miatt. Mi nem tartunk ettől? – Amikor még nagyon távol volt a bővítés, az EUtagállamok közvéleménye egyértelműen bővítéspárti volt. Ahogy azonban közelebb került az új országok belépése, tényleges kérdéssé vált, hogy a bővítéshez szükséges pénzt vajon a befizető országok nagyobb áldozatvállalásával vagy a kedvezményezett országok nagyobb önmegtartóztatásával teremti ke elő. A lelkesedés ezért kezdett alábbhagyni. Hasonló játszódott le a belépésre váró államokban. Amikor még távolinak tűnt a csatlakozás, a közvélemény egyfajta csodavárással tekintett a tagság elé. Ám ahogy közeledik a belépés időpontja, úgy kerülnek e lő a csatlakozás várható kedvezőtlen hatásai. A közvélemény szembesül az unión belüli növekvő fenntartásokkal, és találkozik egyfajta szűkmarkúsággal is. A hazai felmérések azonban még mindig a csatlakozást támogatók meggyőző fölényéről tanúskodnak. – Az un ió ajánlata valóban nem túl nagyvonalú, ám Brüsszelből azt üzengetik: ne tiltakozzatok, ezt kell elfogadni. Mit szól ehhez a magyar diplomácia? – Mi nem tiltakozunk, hanem tárgyalunk. Elmondjuk újra és újra, hogy a csatlakozással egyenjogú tagságot szeretné nk elérni. Ha a támogatásoknál átmeneti időszakra van szükség, mert az Európai Unió pénzügyi forrásai is korlátozottak, az átmenet ne nyúljon túl 2006. december 31én, az unió jelenlegi költségvetési időszakán. Az is jogos igényünk, hogy a magyar mezőgazda sági termelők ne kerüljenek méltánytalan versenyhelyzetbe. És végül leszögezzük, hogy a csatlakozás utáni első évben Magyarország pénzügyi helyzetének jobbnak kell lennie, mint a belépés előtti utolsó évben. – Befolyásolhatjáke a hazai támogatottságot Orbá n Viktor EUval kapcsolatos kijelentései? – A csatlakozás körüli kétkedést gátlástalan demagógiával valóban lehet növelni, fel lehet nagyítani a kedvezőtlen hatásokat. El lehet bátortalanítani, talán el is lehet ijeszteni a választókat. Ám aki ezt teszi, ne m számol egy nagyon lényeges dologgal. Ha sikerülne elvenni a magyar választók többségének kedvét a belépéstől, vagy az alkotmánymódosítás megtagadásával megakadályozni a csatlakozást, akkor negyvenötven év múlva történészek
