Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-12
13 Már csak azért is, mert az orosz elnök iránti megbecsülés és szeretet kinyilvánításának nem ez az első ilyesféle példája, amióta Putyint megvála sztották. Az egyik legemlékezetesebb eset 2000 szeptemberében történt, amikor az elnököt támogató párt, a Jegyinsztvo (Egység) szentpétervári szervezete 10 ezer példányban a gyermekek jogairól szóló ENSZkonvenciót népszerűsítő, alsó tagozatosoknak szánt b rosúrát jelentetett meg, amelyben egész oldalakat szenteltek Putyin gyerekkorának. A szerzők a kis Vologya Putyint állították példaképül a felnövekvő nemzedékek elé, mert „senkitől sem félt, és senkit sem csapott be", „sokat tanult és dolgozott", „segített a jó embereknek, és nagyon nem szerette a rossz embereket". Nem sokkal később egy tévériportból országvilág megtudhatta, hogy Borisz Jelcin volt orosz elnök uráli szülőfalujában, Butkában Putyin képmásával díszített szőnyegeket szőnek. Az alázatos felfel é igazodásnak, a szolgalelkűségnek Oroszországban kétségtelenül mélyen gyökeredző tradíciói vannak, és úgy tűnik, a kapitalizmus körülményei között akadnak olyanok is, akik ezt jó üzleti érzékkel meglovagolják. Alig iktatták be az elnököt, amikor 2000 máju sában a csisztopoli óragyár Kremljovszkij márkanéven piacra dobta új, jobb kézen hordható karóráját. Azt nem tudni, hogy kifizetődötte a tatárföldi cégnek ez a húzás, de az tény, hogy amióta Putyin az államfő, legalábbis a csinovnyikok körében ugrásszerűe n megnőtt azoknak a száma, akik hozzá hasonlóan immár jobb csuklójukon viselik az órájukat. A Pszkov megyei Izborszk nevét 2000 augusztusában ismerte meg az ország, de nem az ott lévő várrom, hanem a városka egy másik, új keletű nevezetessége miatt: az oda látogató turisták idegenvezető kíséretében másfél óra alatt bejárhatják Putyin korábbi látogatásának útvonalát. Az uráli Cseljabinszkhoz közeli Csebarkul városában egy Furman nevű vállalkozó cége a napokban kezdte meg a Putyin arcát ábrázoló, rézből, ezüst ből és aranyból vert jelvények gyártását. Az ékszerész abban bízik, hogy a díszdobozban árult termék kelendő lesz a köztisztviselők körében, s jelentős megrendelésekre számít. Egy esztendeje ugyancsak Cseljabinszk megyében, Kusza városában indították be a Putyinmellszobrok üzemszerű előállítását az évszázados múlttal büszkélkedő, ám jelenleg pénzügyi nehézségekkel küszködő, az idén 50 százalékos forgalomcsökkenést elkönyvelő helyi öntvény- és gépgyárban. A büszt megformázását egy környékbeli sírkőkészítőre bízták, aki személyesen soha sem látta az elnököt, mégis sikeresen megbirkózott a feladattal. Az életnagyságú bronz mellszobrok eleinte 40 ezer rubelért (1 USAdollár = 31,6 rubel) is elkeltek, de mára alábbhagyott az érdeklődés, ezért a kuszai öntöde nem sokára áttér az olcsóbb és praktikusabb asztali változatra. A közvéleménykutatások szerint két éve lényegében rendületlen népszerűségnek örvendő orosz elnök nevének felhasználása önmagában is jó üzleti fogás lehet. Legalábbis így gondolta az a két egyetem i hallgató, aki júniusban szintén Cseljabinszkban Putyin néven kertvendéglőt nyitott. S hogy félreértés ne essék, a bárpultnál elhelyezték az elnök fényképét és az orosz lobogót, az étlapra pedig egyebek közt felvették a „Hatalmi vertikum" rablóhúst és a V lagyimir egyik becenevét viselő „Amikor Vova kicsi volt" fantázianevű fagylaltkoktélt. A vállalkozó kedvű diákoknak az volt a pechük, hogy pár nappal a vendéglő megnyitása után Putyin kremlbeli sajtóértekezletén rosszallásának adott hangot a személyét övez ő hajbókoló megnyilvánulások miatt, bár, mint hozzátette, ha kellemetlen is neki, megtiltani nem tudja a dolgot. Az államfőnek ez a megjegyzése mindazonáltal elegendő volt ahhoz, hogy a cseljabinszki hatóságok sürgősen átkereszteltessék az ominózus kertven déglőt. vissza Nemzetiségi öntudat HVG 2002. szeptember 14. Szerző: Szabó A. Ferenc AKözponti Statisztikai Hivatal tavalyi népszámlálásról közzétett újabb adataiból kiderül, hogy 22 év alatt a hazai ne mzetiségek létszáma ugrásszerűen nőtt - a határon túli magyarságé jelentős, 10 százalék körüli mértékben csökkent Szlovákiában, Romániában és Jugoszláviában. A cigányok száma 142 683ról 190 046ra, a németeké 30 824ről 62 233ra (!), a szlovákoké 10 485ről 17 697re, a horvátoké 13 570ről 15 620ra gyarapodott. Csupán a románok lélekszáma apadt 10 740ről 7995re. Természetesen a nagyságrendi különbségből következően más statisztikai léptékekről van szó, hiszen a magyar
