Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-12
7 2001 – 2002es költségvetés pedig 850 mil lió forintot irányozott elő számukra erre a célra – szögezi le Révész Antal. Elmondta: az elektromos áramot és a vizet az önkormányzat saját költségén már elvezettette a határig, a határátkelő építése pedig megkezdődött, de a munkálatok műszaki problémák é s a végleges építési terv hiánya miatt lelassultak. – A vállajiak bíznak abban, hogy a jövő évtől már bármikor átkelhetnek a határon – szögezte le a polgármester a tizenkét éve húzódó kezdeményezés kapcsán. Vállajon 1943ban 3400an éltek, ma már alig 110 0an laknak itt. Amíg tíz évvel ezelőtt különbuszok szállították az építőipari brigádokat Mátészalkára, Nyírbátorba és Nyíregyházára, mostanra a munkaképes lakosság ötven százaléka állásnélkülivé vált. Amennyiben a vállaji határ véglegesen megnyílik, a fal u elsorvadása megállhat. Egy európai uniós pályázatnak köszönhetően rövidesen elkezdődhet a Nyírbátor – Vállaj (Csanálos) közötti 4915 sz. összekötő út rekonstrukciója, amelyre a SzabolcsSzatmárBereg Megyei Állami Közútkezelő Kht. pályázott. A 3,61 millió euró (több mint 900 millió forint) összköltségű programot az EU 2,115 millió euróval támogatta, a fennmaradó költséget pedig a kht. biztosította. Így 23,7 kilométer hosszú, 6,5 méter széles, az EUszabványoknak megfelelő, 11,5 tonna tengelyterhelésre alka lmas korszerű út készül el a Vállajnál mielőbb megnyíló határátkelőhöz. Nemrégiben a Nógrád megyei Cered és a szlovákiai Tachty (Tajti) közötti határátkelő mielőbbi megnyitásához kérték a magyar belügy, a külügy- és a pénzügyminiszter segítségét a térsé g polgármesterei, önkormányzati vezetői, illetve magyar és szlovák parlamenti képviselői. A kezdeményezés aláírói szerint Heves megye északi része, illetve az ezzel határos BorsodAbaújZemplén és Nógrád megyei területek együttesen az északmagyarországi r égió legelmaradottabb térségét alkotják, a fejlődés alapvető gátja pedig az infrastruktúra hiánya. Czene Árpád ceredi polgármester elmondta: 1990ben kezdeményezték először a határátkelő állandó jelleggel történő megnyitását, s a Hornkormány idején ígéret et is kaptak arra, de ez nem történt meg. Telefonon elérhető a nem létező átkelőhely Magyar oldalon a határátkelő helyéig vezető út már korábban megépült, szlovák oldalon pedig azt a helyiek szavával élve a „legkeményebb meciari időkben alakították ki”. Érdekes módon a nem létező határátkelő telefonszáma már „él”, azt az önkormányzat már régen megrendelte a telefonszolgáltatótól. A korábbi években ideiglenes jelleggel évente öt alkalommal: húsvét, pünkösd, Szent István napja, mindenszentek és karácsony a lkalmával nyílt meg a határ, az idén viszont csak két alkalommal húzták fel a sorompókat. A határnyitás költségét az önkormányzatok állják, s az alkalmanként 200 ezer forintba kerül Cerednek, így szegény település lévén, kénytelenek voltak csökkenteni az i lyen ünnepek számát. – Mivel a házasodások révén szoros rokon i szálak kötik össze a szlovák és magyar oldalon élőket, alkalmanként 8001000 ember lép át a Cerednél megnyitott határon. Czene Árpád polgármester szerint a tágabb térség érdeke is a megnyitás, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint Bükkszék és Eger gyógy vizei miatt is sokan keltek át az alkalmilag megnyitott határon. Reménykedő létavértesiek A HajdúBihar megyében található Létavértes települési vezetői 1989ben kezdeményezték a határátkelő megnyitását. Valójában a város központjából egy negyvenes évekb en épült út átvezet a román oldalra, s azt az 1992es debreceni pápalátogatás miatt fel is újították az állami szervek. – Az Antallkormány kormányhatározatba foglalta a határátkelő megnyitását, az Orbánkabinet idején pedig el is készültek a magyar oldal útlevélkezelő és szociális épületei – tudtuk meg Pántya Györgytől, a település jegyzőjétől. Mint mondta: a sajtóból értesültek arról, hogy Kovács László külügyminiszter nemrég Ion Iliescu román államelnökkel, Adrian Nastase kormányfővel és Mircea Geoana kü lügyminiszterrel tárgyalt Bukarestben, majd a tárgyalások után kijelentette, hogy az emberek közti érintkezést szolgálja a csíkszeredai magyar főkonzulátus és további három határátkelő (Vállaj – Csanálos, Ágerdőmajor – Nagykároly, Létavértes – Székelyhíd) megnyi tása. A létavértesiek számára most ez a kijelentés ad újabb reményt, s várják a sok éve, évtizede hallott ígéretek megvalósulását. A bővülő határforgalom mindenképpen élénkítőleg hat az adott térség gazdaságára. Ez bebizonyosodott a HajdúBihar megyében N yírábrány esetében, ahol két évvel ezelőtt az addigi kishatárforgalmat
