Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-10
8 Iroda (OVI) vezetője elmondta, még reális e sély van a százezres szám elérésére, ám ez a jelöltállítás „torlódásával” járhat a szeptember 27ei határidőt megelőző napokban, ami magában hordozza a nagyobb hibalehetőséget. A választási szervek eddig összesen 231 jelölőszervezet – 30 párt, 146 társadal mi és 55 kisebbségi szervezet – indulását regisztrálták, amelyek a függetlenekkel együttvéve tegnap délutánig hivatalosan 627 polgármester, 7209 települési önkormányzati, valamint 1669 kisebbségi önkormányzati jelöltet tudtak állítani. Ezzel szemben a n emzetiségek az eddiginél nagyobb aktivitást mutattak a jelöltállításban, így az 1998as választáshoz képest negyedével több kisebbségi önkormányzat megalakításáról születhet döntés október 20án. A nemzetiségek összesen 1989 kisebbségi önkormányzat megvála sztását kezdeményezték, s ezek közül a helyi választási bizottságok a szeptember 5én lejárt határidőig – 1383 településen – 1977 választás megtartását tűzték ki. A helyi választási testületek formai okokra hivatkozva 12 esetben utasították el a kisebbségi önkormányzati választás kitűzését. A leggyakoribb kifogások közé tartozott, hogy az ilyenkor kötelező ellenőrzés során kiderült: olyan személyek is voltak a kezdeményezők között, akik nem az adott településen éltek. A legaktívabbnak a cigány közösség bi zonyult, amelynek tagjai október 20án 1111 helyen választhatnak kisebbségi önkormányzatot. Ezzel egy időben a német nemzetiségűek 336, a szlovákok 120 helyen választhatnak saját önkormányzatot, akiket a horvátok, lengyelek, románok, szerbek, ruszinok, bol gárok, görögök, örmények, szlovének és ukránok követik. vissza Munkatársunktól Bizottsági lépéskényszer [20020910] Több fronton is lépéskényszerbe került a bővítési folyamat kapcsán az Európai Bizottság: egyfelől a tagj elöltek elvárnák tőle, hogy igyekezzen a korábbi javaslatainál többet is kipréselni a tagországokból, másfelől a tagállamok egy része továbbra is konokul ellenáll már az eddigiek megemésztésének is. A brüsszeli testület a napokban a költségvetési hozzájá rulásról adott át munkaanyagot a nagyköveti tanácsnak, a hónap végén a mezőgazdasági fejezet tárgyalásának aktualizált álláspontjáról kell újabb változatot beterjesztenie, de – mint munkatársai a névtelenség leple alatt megvallják – nem könnyű a fenti satu ban vergődve valamire jutni. „A baj az, hogy nehéz nagyvonalúbbnak lenni akkor, amikor jó páran már az eddigieket is felettébb sokallják” – jegyezte meg egy magas beosztású bizottsági tisztviselő. A tipikus példa a mezőgazdasági fejezet. Brüsszelben ered etileg arra készültek, hogy a hónap végére minden, nem közvetlenül „pénzes” vonatkozású részben igyekeznek egy olyan új papírt az asztalra tenni, ami egy fokkal talán vonzóbb lehet a tagjelölteknek. A jelen fázisban a leendő termékkvóták esetében nyílhatna ilyenre mód, ám csaknem bizonyos, hogy végül ebben sem lesz nagy változás a hónap végén. A brüsszeli szándék az volt, hogy az elmúlt hónapok kvótaegyeztetései nyomán egyes területeken egy kicsit jobban megnyomják a ceruzát. Nem feltétlen annyira, hogy e lmenjenek egészen a tagjelölt álmokat jelentő „történelmi (például nyolcvanas évekbeli) adatok” elfogadásáig (vagy akár a sokat hangoztatott „termelési képesség” számszerűsítéséig), de nyitva hagyva például annak lehetőségét, hogy egyes szektorokban egésze n friss (2000es, netán 2001es) adatokat is figyelembe vegyenek.
