Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-07
5 hogy megérti az állásukat vesztett pedagóguso kat, de valószínűleg nem tudja mindegyiküket elhelyezni. Hiszen gondoskodnia kellett az iskolából eltávozott tanárok pótlásáról, így szeptember előtt négy új pedagógust már felvettek az önkormányzati iskolába. Most újabb tizenkét, az alapítványi iskolából elbocsátott tanárt kellene alkalmazni, ami gazdaságilag és szakmailag is megalapozatlan lenne – közölte. Vincze Ferencné elmondta: az önkormányzattól a napokban utasítást kapott arra, hogy valamennyi tanárt vegye viszsza, az oktatásról szóló törvény szerin t azonban a munkáltatói jogokat az iskolában nem az önkormányzat, hanem az intézmény igazgatója egy személyben gyakorolja. Az Oktatási Minisztérium tegnap közleményt adott ki, amelyben egyebek mellett az áll: a munkáltatói jogkört az iskolafenntartó önkorm ányzat nem vonhatja magához, és azt semmilyen módon nem korlátozhatja. vissza A törvények tiltják az etnikai elkülönítést Népszabadság • 2002. szeptember 7. • Szerző: Cz. G. A jászladányi botrány nem egyedi eset az országban – jelentette ki lapunknak Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. Mint mondta, közoktatási rendszerünk nem készült fel arra, hogy megfelelően kezelje az etnikai feszültségeket. Sokszor csak az emberi tényezőkön múlik, hogy az ellentétek mikor vezetnek nyílt konfliktushoz. A törvényekben elméletileg nincsenek olyan jogi kiskapuk, amelyek lehetővé tennék, hogy az iskolafenntartók hát rányos megkülönböztetést alkalmazzanak a romákkal szemben – jelentette ki Kaltenbach. Amennyiben legalább nyolc tanuló szülője kezdeményezi, az adott iskolában kötelező kisebbségi, jelen esetben cigány kisebbségi oktatási programot indítani. Ettől kezdve a cigány önkormányzat vétójoggal rendelkezik, egyetértése nélkül az iskolafenntartó nem hozhat a kisebbségi tanulókat is érintő fontos döntéseket. A cigány testület hozzájárulása szükséges például az iskola átszervezéséhez, új igazgató kinevezéséhez, de még ahhoz is, hogy a települési önkormányzat elfogadja az intézmény költségvetését. Az alkotmány és más törvények értelmében a roma tanulókat akkor sem érheti hátrány, ha az iskolában nem folyik kisebbségi tanítás – jelentette ki Kaltenbach. Az „oktatásban al kalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről” szóló UNESCOegyezményhez a hatvanas években hazánk is csatlakozott. Az egyezmény minden olyan különbségtételt és korlátozást tilt, amelynek „célja vagy következménye az oktatás terén való egyenlő elbánás megs züntetése vagy akadályozása”. Törvénysértés esetén az érintettek a közigazgatási hivatalhoz vagy a bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért, de csak kevesen élnek a lehetőséggel. Ráadásul adódhat olyan helyzet is, amikor tehetetlen az igazságszolgáltatás. Az okból az iskolákból, ahol az átlagosnál több a roma diák, a nem cigány szülők gyakran kiveszik a gyereket, és más – olykor lényegesen távolabb lévő – intézménybe íratják be. Ezt a jelenséget spontán szegregációnak, külső beavatkozástól mentes elkülönítésne k nevezik. Kaltenbach nem vitatja, hogy gondokkal járhat, ha egy iskolában nagy létszámban tanulnak roma diákok. A szülőknek származástól függetlenül joguk van ahhoz, hogy gyermekük színvonalas oktatásban részesüljön, de – hívta fel a figyelmet – ennek az igényüknek csak a törvények betartásával szerezhetnek érvényt. Az pedig végképp elfogadhatatlan, ha a helyi közigazgatás közreműködik a törvénytelen állapotok kialakulásában és fenntartásában – jelentette ki Kaltenbach Jenő. viss za Elfelejtett népek a Dunadeltában Népszabadság • 2002. szeptember 7. • Szerző: Peredi Ágnes Részeg extázis fogja el az embert a soha nem látott, mesebeli madarak s zázaitól, ahogy a csónak neszére izgatottan rebbennek fel kecses kócsagok és gémek a Dunadelta öblében. És szomorú döbbenet járja át a keserves nyomorúság láttán, ahogy az itt élők vergődnek, százszázötven évvel elmaradva Európa többi részétől. Ezen az ö tszázezer hektáros területen több mint háromszázféle különleges madárfaj él és néhány olyan népcsoport, amelyeknek még csak hírét sem hallották a művelt Nyugaton.
