Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-28
4 Cikkek: Mikulás Dzurindát bízta meg kormányalakítással Rudolf Schuster Magyar Hírlap 2002. szeptember 28. Szerző: Molnár Norbert Koalícióalakítási megbízást kapott Mikulás Dzurinda. Rudolf Schuster szlovák államfő délelőtt Vladimír Meciarral, a választásokat megnyerő Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) elnökével tárgya lt, aki közölte: nem sikerült partnereket szereznie. Meciar kormányalakítási kudarca előre látható volt. Miután az eredménytelenséget hivatalosan is bejelentette az államfőnek, Rudolf Schust er Mikulás Dzurindát bízta meg a koalíciós tárgyalások lefolytatásával, ami egyenlő a kormányalakítással. Eközben lázasan folynak a koalíciós tárgyalások és a találgatások. A kormányalakító négy jobbközép párt, Dzurinda Szlovák Demokratikus és Keresztény Uniója (SDKÚ), a Magyar Koalíció Pártja (MKP), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a liberális Új Polgári Szövetség (ANO) állítólag már megegyezett abban, kinek mely minisztérium jut. Eszerint már biztos, hogy a magyar párt adja az általános minisztere lnökhelyettest Csáky Pál személyében, és igazgatja a környezetvédelmi tárcát (Miklós László), a földművelésit, valamint az építésügyi és regionális fejlesztési minisztériumot. A belügytől végül elállt az SDKÚ, így azt a KDH kapja. Az is biztosnak látszik, hogy a magyarok számára fontos tárcák közül az ANO kapja a kulturálist, míg a KDH az oktatásit. A magyar pártnak nemcsak több tárcavezetője lesz, mint eddig, hanem a négy államtitkár helyett valószínűleg hat minisztériumban kap ilyen pozíciót. Bugár Béla parlamenti elnökségének minimális az esélye, bár Dzurinda miniszterelnök a kormányalakítási megbízatás átvétele után úgy nyilatkozott, őt nem zavarná, ha a törvényhozás élén nem szlovák nemzetiségű ember állna. A parlament vezetése is a KDH kezébe kerül, Bugár alelnök lesz, viszont az igen erős ellenzék (72 mandátuma van a 150ből) csak egy alelnöki pozíciót kap. Dzurinda azt ígérte, október 20áig összeáll az új kormány. Az első parlamenti ülést egyébként a választásoktól (szeptember 20 – 21) számított 30 napon belül kell összehívni. A négy párt csütörtökön este tárgyalt már a leendő kormány programjának téziseiről is, legközelebb hétfőn egyeztetnek, akkor a személyi kérdések kerülnek terítékre. vissza Szerbek az urnáknál Magyar Hírlap 2002. szeptember 28. Szerző: Makai József Holnap lesz az elnökválasztás első fordulója Szerbiában. Meglepetést okozna , ha a második fordulóba nem a két legesélyesebb jelölt, Miroljub Labus és Vojislav Kostunica jutna. A felmérések szerint a harmadik legesélyesebb, Vojislav Seselj 12 százalékon áll: evvel toronymagasan vezeti ugyan az üldözőbolyt, ám nem reménykedhet abba n, hogy beleszól az esélyesek párharcába. Vannak más jelöltek is – összesen tizenegyen indulnak – , támogatottságuk azonban gyakorlatilag kimutathatatlan. A közvéleménykutatások szerint Labus népszerűbb (akár első helyen végezhet ebben a körben), ám az el nökválasztás második fordulóját Kostunica nyeri (mögé sorolnak be a kieső jelöltek soviniszta, nacionalista és radikális szavazói). Az elnökválasztással a rendszerváltás újabb szakasza zárul le Szerbiában. Az első Slobodan Milosevic megbuktatása volt. A k övetkező arról szólt, mit kell a volt rezsimből leépíteni, és mit érdemes újrahasznosítani; ám ez a folyamat – akárcsak a reformok – a mélyben zajlott. A felszínt, Szerbia politikai és társadalmi életét, a közbeszédet a valamikori szövetségesek háborúja ur alta. Ez a háború vetül ki erre a Szerbiában rendkívül durvának tartott kampányra is. A legesélyesebb elnökjelöltek ugyanonnan jönnek: Kostunica Jugoszlávia, azaz Szerbia és Montenegró névleg létező szövetségi államának elnöke. Labus a szövetségi kormány miniszterelnök-
