Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-28
5 helyettese. Labus tagja a G17 Plus szakértői csoportnak, részt vett annak a programnak a kidolgozásában, amelyikkel Kostunica 2000ben legyőzte a hágai vádlott Milosevicet. Nem voltak barátok; Labus a Demokrata Párt (DS) vezető tisztségvisel ője, Kostunica a Szerbiai Demokratikus Párt (DSS) elnöke. Alkalmi szövetségre lépett a DS és a DSS 2000ben: Washington akarata terelte őket a Szerbia Demokratikus Ellenzéke (DOS) nevű Milosevicellenes népfrontba. Azóta a DOS már csak névleg létezik. A p ártszövetséget természetes folyamat verte szét: Zoran Djindjic szerbiai miniszterelnök és Kostunica azért harcol, hogy kiderüljön, ki a gazda Szerbiában. A reformok népszerűtlenek Szerbiában; túl nagy a lemaradás, túl fájdalmas a beavatkozás. A reformfoly amatok bázisát a fiatalok jelentik. Djindjic csak távkapcsolóval indíthatta jelöltjét: Labus névleg független, aki, mintegy mellesleg, bírja a DOS egy részének támogatását. Labus saját kampányának áldozatává válhat: jobb életet ígér további reformok árán, ez pedig nem feltétlenül a nyerő ajánlat a megcsömörlött országban. Annyit értenek már a választók, hogy Labus megválasztása további lemondást jelent, Szerbia azonban türelmetlen és alapvetően elégedetlen az eddigi eredményekkel. Kostunica az egyszerűbb m egoldást választotta: kampánya az elmúlt tizenhárom évben Szerbián végigsöpört ócska nacionalizmusra épít. Kostunica Szerbiában akarja megmenteni Jugoszláviát. Ezt a gondolatot Milosevic szertárából kölcsönözte: elődje is Szerbiát nevezte ki Jugoszlávia őr ének. Majd megásta a sírját. Kostunica jogállamot ígér, és megtisztítaná Szerbiát a szervezett bűnözéstől. Ennek, szerinte, előfeltétele az új kormány, azaz Kostunica nem kevesebb sugall, mint hogy Djindjic a keresztapa. A szerbiai elnöknek nem csak proto kolláris szerepe van, ezért a tét mindkét tábornak óriási: Labus győzelme Djindjicéknek biztosítaná a nyugodt kormányzást, és időt adna, hogy felkészüljenek az esetleges rendkívüli parlamenti választásokra. Ôk szabhatnák meg a következő összecsapás időpont ját. Kostunica viszont arra használná győzelmét, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra, elérje a parlament feloszlatását, az új választásokat. Népszerűsége ugyanis a pártjára is jótékony hatással bír, és vélhetően igyekezne kihasználni többszörös előnyét. Djindjic és Kostunica mostani erőpróbájának is az a tétje, hogy kiderüljön, ki irányíthatja Szerbiát a következő időszakban; hogy milyen irányba, kevésbé lényeges most. És a válasz nem lesz egyértelmű. vissza Kormányalakítási megbízás Dzurindának - Egyelőre bizonytalan, Bugár Béla lesze a szlovák parlament első embere Népszava 2002. szeptember 28. Szerző: G. Hetényi Sylvia Bár már egy nappal a szlovákiai választások után nyilvánvaló volt, hogy a négy jobbközép párt alakít ko rmányt, Rudolf Schuster államfő csak hatnapos várakozás után tegnap kérte fel a második legtöbb szavazatot elért párt, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) elnökét, Mikulás Dzurindát, hogy folytasson kormányalakítási tárgyalásokat. A koalíciós pártok vasárnap óta szinte megállás nélkül tárgyalnak, a Népszava hírforrása szerint két tárca kivételével már megegyeztek a minisztériumok elosztásáról. Személyi kérdésekről sem Mikulás Dzurinda, sem a négyes fogat többi tagja eddig nem nyilatkozott. Csa k annyit tudni, hogy az új kormány lényegesen karcsúbb lesz a leköszönőnél, az eddigi három helyett mindössze egy miniszterelnökhelyettes lesz. (Ezt a posztot minden bizonnyal Csáky Pál, az MKP alelnöke töltené be.) Az SDKÚt a választási eredmények alapj án hat, a második legerősebb kormánypártot, az MKPt 4, a kereszténydemokratákat (KDH) és az ANOt 33 tárca illeti meg. Kiszivárgott hírek szerint a felek már csak az igazságügyi és a közlekedési minisztérium vezetéséről nem állapodtak még meg. E két tárc án a KDH, illetve az SDKÚ osztozik. Bizonyos ugyanakkor, hogy az SDKÚ adja a külügyminisztert is, aki valószínűleg továbbra is Eduard Kukan lesz. A pénzügyminiszteri posztra Ivan Miklos, az eddigi gazdasági miniszterelnökhelyettes, a szlovákiai gazdasági reformok atyja a legesélyesebb. Az SDKÚ adja továbbá a szociális ügyi, a védelmi,
