Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-27
16 magyarigazolványok kiboc sátásának lassúsága késlelteti a nevelési és oktatási támogatások kifizetését – jelentette ki a Krónika című erdélyi lapnak Veress László, az Illyés Közalapítvány igazgatója. Az újság csütörtöki számában megjelent interjúban Veress László elmondta, hogy a z Orbánkormány 2002. január 25én három havi feladat ellátására utalt át az Illyés Közalapítványhoz 1,2 milliárd forintot. Márciusban azonban már látszott, hogy a nevelési és oktatási támogatások kifizetése – a magyarigazolványok kibocsátásának nehézkes és lassú procedúrája miatt – csúszik. Ezért április 26i határozatában a kormány felhatalmazta az Illyés Közalapítványt, hogy az 1,2 milliárd forintos keretből fizesse ki a kedvezménytörvényben foglalt egyéb, a határon túli magyarokat közvetlenül érintő támogatásokat is – írta a lap. Ebből biztosítjuk decemberig valamennyi határon túli lebonyolító szervezet működését. Közel 600 milliót költöttünk a határon túli magyar szervezetek támogatására, a sajtó támogatására. Ehhez a kedvezménytörvény 17. és 18. cikkelye nyújtott jogi alapot – hangsúlyozta a közalapítvány igazgatója. Veress példaként említette, hogy ebből az összegből való sult meg az az optikai kábeles összeköttetés, amely lehetővé teszi, hogy Székelyudvarhelyről, Marosvásárhelyről és Kolozsvárról televíziós tudósításokat küldjenek Budapestre. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnöke a közelmúltban hozta nyil vánosságra, hogy mára mindössze 360 millió forint maradt abból az 1,2 milliárd forintból, amelyet eredetileg a pályázati úton kapható nevelésioktatási támogatások kifizetésére biztosítottak az Illyés Közalapítványnak. Romániában eddig 19 ezer pályázatot adtak be, ezek kifizetésére legalább 800 millió forintra lenne szükség. Mostanáig 55 pályázatra fizették ki a magyar nyelven tanuló kiskorú gyermekek után kapható évi 20 ezer forintot. Veress László úgy vélte, az év végéig még a most meglevő 360 millió is elegendő lesz a kifizetésekhez. Ezt azzal magyarázta, hogy sajnálatos módon lassan halad a magyarigazolványok kibocsátása, a támogatás pedig csak azoknak a szülőknek adható ki, akik már megkapták az igazolványt. Az igazgató úgy vélte, a kérvényezők akkor is meg fogják kapni a támogatást, ha kérvényük elbírálása – a magyarigazolvány kibocsátásának elhúzódása miatt – átcsúszik a jövő évre. Véleménye szerint ezt a közalapítvány kuratóriumá nak küszöbön álló cseréje sem akadályozhatja meg. Az előző magyar kormány néhány nappal azután döntött a nevelésoktatási támogatásra szánt összeg felének átcsoportosításáról, hogy a pályázati lehetőséget kiterjesztették a romániai magyar közösségre is. R omániában a pályázatokat hivatalosan április 21én hirdették meg, a nevelésipályázati iroda április 22én kezdte meg működését Szovátán. Az iroda illetékesei elmondták az MTInek, hogy a pályázatok májustól kezdtek nagyobb számban érkezni, az első két hó napban több mint 10 ezer pályázat futott be. vissza Az RMDSZ polarizálódása Mi lesz a Kárpátmedence legnépesebb nemzeti kisebbségével, az erdélyi magyarsággal? Mikor szánja el magát az RMDSZ a nemzeti megmaradást valóban sz olgáló kulturális és gazdasági önszerveződésre? Többek között e kérdésekre kért választ Markó Bélától Csoóri Sándor a Heti Válasz múlt heti számában közzétett, egyszerre személyes és nyílt levelében. Az alábbi két írással lapunkban most induló vita publici sta, társadalomkutató, politikus résztvevői is ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ, többféle nézőpontból közelítve az erdélyi magyarság sorskérdéseihez. A tavaly decemberben megkötött OrbánNastase egyezményt mindkét fél nagy fegyvertényként könyve lte el. Tehették is. A magyar kormány annak gyakorlati bizonyítékát látta benne, hogy a státustörvény alapelvét - a határon túli nemzeti kisebbségek egyoldalú anyaországi támogatásának legitim voltát - megerősítő velencei bizottsági határozat nyomán a törv ény gyakorlatilag is alkalmazhatóvá válik az erdélyi magyarok javára, jóllehet, a meglehetősen mély történelmi gyökerekkel rendelkező románmagyar ellentétek miatt ezt sokan elképzelhetetlennek tartották. A román kormány ezzel szemben, miután a velencei bi zottság konkrét részletekkel kapcsolatos kifogásaiban saját elvi - a törvény egészét elutasító - álláspontját "ismerte fel", szükségesnek érezte,
