Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-27
12 semlegesíteni. A „nagy robbanásos” bővítés politikai döntés eredménye, s ezért arról a védelmi miniszterek e heti varsói nem hivatalos ülésén csak annyiban volt szó, hogy a felvételre váró országoknak milyen teendőik vannak még a tagság elnyerése előtt. A NATO mind a hét ország számára tagsági akciótervet dolgozott ki. vissza Kostunica – Labusz párharc lesz Világgazdaság 2002. szeptember 27. Nem látszik nyerő jelölt a vasárnapi szerbiai elnökválasztásokra, a két hét múlva tartandó második fo rduló várható győztesének azonban a mostani jugoszláv államfőt, Vojiszlav Kostunicát tartják. Az államfői poszton való váltást egy bonyolult alkotmányjogi átalakulás közepette hajtják végre. A szerb elnöki poszt azért tett szert nagy jelentőségre, mert az – EU által is sürgetett – új alkotmány nyomán Jugoszlávia rövidesen átalakul egy Montenegróval együtt képzendő laza államszövetséggé, ami azt jelenti, hogy Kostunica jelenlegi státusa megszűnik. Bonyolítja a helyzetet, hogy Szerbiaszerte óriási viták fol ynak a követendő gazdasági és politikai kurzusról, amelynek megítélésében jelentős eltérés mutatkozik a jelenlegi, reformszellemű kormány és a konzervatív blokk között. Ez utóbbi mintegy fél tucat pártot tömörít, amelyeknek a támogató bázisa a második elnö kválasztási fordulóban szinte maradéktalanul Kostunica mögé fog állni. A mostani jugoszláv államfőnek az első fordulóban 28,2 százalékos szavazatarányt jósolnak, legfőbb ellenlábasának, Miroljub Labusznak pedig 25,7et. A függetlenként induló, közgazdász végzettségű Labusz maga mögött tudhatja a – Nyugat szimpátiája által övezett – reformer szerb miniszterelnök Zoran Gyingyics támogatását. Szerb elnökké választása esetén Labusz maga is a gyorsított ütemű átalakítási programot támogatná, akkor is, ha az meg próbáltatásokat jelentene a lakosságnak. A jogász Kostunica viszont a mielőbbi alkotmányozást és az európai jogrend kiépítését tekintené elsődleges feladatának, az átalakítási program lépéseit pedig a szociális következmények mérlegelésétől tenne függővé, akkor is, ha ez a folyamat elhúzódásával járna. Kostunica minap a választások utáni, gyors kormányváltásról beszélt, noha az ehhez szükséges választások kiírásáról győzelme esetén sem dönthetne egyedül, a kabinet beleegyezése nélkül. A magyar – jugoszláv gazdaságikereskedelmi kapcsolatok az elmúlt időszakban gyors fejlődésnek indultak. A július 1jén életbe lépett szabadkereskedelmi megállapodás hatása pedig máris érzékelhető: a jugoszláv stati sztikák szerint már a megállapodás utáni első négy hétben – a hagyományosan lanyha forgalmú júliusban – a magyar export közel 18 millió dollár volt, míg az onnan származó import 8 milliót tett ki a korábbi havi 45 millióval szemben. Tavaly a magyar kivite l összesen 195,2, a jugoszláviai behozatal pedig 55,4 millió dollárra rúgott. Pallos András, az ITDH belgrádi kereskedelmi szolgálati irodájának vezetője szerint reális várakozás, hogy az idei árucsereforgalom szintje eléri a délszláv háborúk előttit, s j ócskán meghaladja a 300 millió dollárt. Az első hét hónapban mindenesetre közel 176 milliót tett ki a forgalom. Habár pontos adatok nem állnak rendelkezésre a Jugoszláviában máig befektetett magyar tőke összegéről, annyit tudni, hogy mintegy 120 magyar rés zvételű vegyes vállalat már működik az országban. vissza Hazatérőben a romák Kanadából - Beilleszkedtek a Strasbourgba kivándorolt zámolyiak Népszabadság • 2002. szeptember 27. • Sze rző: Horváth Gábor A kanadai vízumkényszer decemberi bevezetése óta megfordult a tendencia: a romák nem kiutaznak, hanem hazatérnek. Tavaly még 3899 magyar állampolgár kért menedékjogot Kanadában, az idén ez a szá m a harmadát sem éri el. A kérelmek elbírálása 24 évig is eltarthat, ezért most a még 1998 – 2000ben kivándorlók egy része tér haza. A Strasbourgba kivándorolt romák mindegyike megkapta a bevándorlási engedélyt, és sikeresen be is illeszkedett. H avonta 4050 magyar roma tér haza Kanadából, a szám azon ban ennél nagyobb is lehet, hiszen előfordulhat, hogy egyes családok minden külön értesítés, és így a magyar és a kanadai hatóságok tudta nélkül ülnek repülőgépre – értesült lapunk. A magyar illetékesek csupán azokról az esetekről tudnak, amikor a Kanadai Bevándorlási és Menekültügyi Tanács (Immigration and Refugee Board of Canada, IRB) hivatalosan elutasítja valakinek a menedékjog iránti kérelmét, és intézkedik az illető hazatéréséről. Erre harminc nap áll rendelkezésre, utána akár hatósági intézkedésre is sor kerülhet. Mivel az eljárások 24 évig is elhúzódhatnak, a most hazautazók 1998 – 2000ben érkezhettek Kanadába. A menekültügyekben közismerten liberális országban tavaly 3900 magyarországi roma – , illetve a kanadai
