Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-05
7 elérje Tuzlát és Kladanját. Ekkor mintegy 1800 bosnyák fegyveres vesztette életét a szerb haderővel folytatott összecsapásokban. Közel százan végkimerülésben haltak meg, és ugyancsak mintegy száz muzulmán fegyverest személyes bosszúból vagy a nemzetközi jog ismerete híján gyilkolták meg. Mintegy 2540 ezer srebrenicai muzulmán — jórészt asszony, gyerek és idős ember — adta meg magát a szerb hadseregnek. Ôket a Srebrenica melletti Potocariban gyűjtötték össze. A férfiakat, akik megadták magukat — voltak m integy 500750en — , Bratunacba szállították, ahol három csoportra osztották őket. Az egyikbe olyanok kerültek, akik feltételezhetően nem követtek el bűncselekményt, a második csoportba osztották azokat, akikre gyanú árnyéka vetült, míg a harmadikba került ek azok a férfiak, akik bizonyítottan háborús bűncselekmények végrehajtói voltak. A Banja Lukai kormányhivatal határozottan cáfolja, hogy több ezer srebrenicai muzulmánt végeztek ki július 13án a Zvornik melletti Karakaj település iskolájában. Két muzul mán asszony szerint aznap az iskolában folyt a tanítás, és senki sem hallott lövéseket. A jelentés részletekbe menően taglalja az 1995 júliusa előtt történt eseményeket, amikor szerbek estek áldozatul bosnyákok kegyetlenkedéseinek. A dokumentum szerint 199 2 májusától 1994 januárjáig Srebrenica környékén 192 falut fosztottak ki és égettek fel, 5400 otthon teljesen megsemmisült, a meggyilkoltak száma meghaladta az ezret. vissza Csúszik a voksolás Montenegróban Népszava 2002. sz eptember 5. Csaknem biztos, hogy Montenegróban egy vagy két héttel elhalasztják az október 6ra esedékes általános választásokat, mivel a parlamenti pártok hetek óta nem képesek egyetértésre ju tni a szavazás lebonyolításának rendjéről. A montenegrói ellenzéki pártok az utóbbi napokban több alkalommal szorgalmazták, hogy halasszák el a választásokat. Svetozar Marovic, a montenegrói elnök vezette Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) alelnöke a Vijesti című podgoricai lapnak nyilatkozva közölte, hogy a DPS kész legfeljebb két hétre elnapolni a szavazást. A politikus meggyőződését fejezte ki, hogy a parlamenti pártok addig egyetértésre jutnak a vitás kérdésekben. Marovichoz hasonló értelmű nyila tkozatott tett szerdai tévéinterjújában Milo Djukanovic elnök is. A szavazásra azért nem kerülhet sor idejekorán, mert a kormány- és az ellenzéki pártok immár hetek óta nem tudnak megegyezni abban, hogyan bonyolítsák le a választást, és miként közvetítsen róla a média. Arról sincs egyetértés, hogy egy vagy két képviselői helyre csökkentsék a 77 tagú parlamentben az albánok lakta területeken megválasztandó honatyákat. A zűrzavart csak fokozza, hogy július vége óta a köztársaságnak nincs döntőképes alkotmány bírósága: öt bíró közül csak egy maradt hivatalban, a többi nyugdíjba ment, lejárt a mandátuma vagy éppen lemondott. A Djukanovic által javasolt bírók kinevezését elvetette az ellenzék, illetve az immár vele szövetkező, határozottan függetlenségpárti Monte negrói Liberális Szövetség (LSCG), amely korábban Djukanovic pártját fogta. Alkotmányjogászok rámutatnak arra, hogy a választás elhalasztása a maga nemében példátlan lépés lenne, de másképp nem lehet kievickélni a belpolitikai káoszból. A zűrzavaros helyz et rendezése végett a minap kétnapos látogatást tett Montenegróban William Montgomery, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete. A diplomata amolyan közvetítő szerepet vállalt, és arra próbálta rávenni a montenegrói pártokat, hogy mihamarabb jussanak konsze nzusra, és tartsák meg a választásokat, mert ezt Washingtonban is kulcsfontosságúnak tartják. vissza A tudás vár - Indul az Andrássy Egyetem HVG Szerző: Riba István Rekordgyor sasággal, alig másfél év alatt alakította meg az Orbánkormány az e hét elején felavatott