Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-05
8 Andrássy Egyetemet. A német nyelvű magánegyetem tanári karában több, az előző kormányhoz közel álló oktató is helyet kapott. A legújabb magyarországi egyet emről 2001 februárjában adott ki közös támogató nyilatkozatot Ulmban, a Duna menti államok úgynevezett „kis csúcstalálkozóján" a magyar kormányfő, az osztrák kancellár, valamint a bajor és a badenwürttembergi tartományi miniszterelnök. Az Andrássy - telje s nevén Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű - Egyetem (AE) megalakítása e magas szintű támogatás ellenére sem volt könnyű: az intézményt ugyanis a szándéknyilatkozat kiadásakor hatályos magyar felsőoktatási törvény szerint nem lehetett volna létrehozni. Ezt végül az akkor hivatalban lévő Orbánkormány egy olyan törvénymódosítással oldotta meg, amellyel az AEt „beleerőszakolta" a felsőoktatási törvénybe. Az alapvető probléma az volt, hogy egyetem elnevezést csak olyan oktatási intézmény viselhet Magyaror szágon, amely alapképzést is folytat: az AE viszont csupán kétéves oktatást nyújtó posztgraduális intézet. Emellett csak a társadalomtudományi tárgyakban ad majd diplomát, holott a törvény legalább két tudományterületen való oktatást kíván meg. Az akkori k ormány ezért először az AE létrehozását kimondó törvényben, majd - az ellenzék tiltakozására - külön törvényben is módosította a felsőoktatási jogszabályt. E szerint ha a törvényi feltételeknek nem felel is meg egy egyetem, létre lehet hozni, ha létesítése „a magyar állam nevében aláírt állam- vagy kormányközi együttműködési megállapodás" alapján történik, s idegen nyelven oktat. Az MSZP és az SZDSZ vitatta ezt az eljárást - különösen, hogy egy semmire sem kötelező közös nyilatkozat miatt borították fel a f elsőoktatási törvény szigorú elveit , s képviselőik nem is szavazták meg sem a módosítást, sem az AE létrehozásáról szóló külön törvényt. Egyébként még a parlament oktatási bizottságának akkori elnöke, az MDFes Lezsák Sándor is érzékeltette, hogy nincs í nyére a felsőoktatási törvény ilyen fellazítása, s hangsúlyozta: csak a koalíciós megállapodás miatt szavazza meg a törvényt. Az már a sors iróniája, hogy a hétfői tanévnyitón az AEt végig ellenző szocialisták embere, az oktatási tárca politikai államtitk ára, Hiller István indította útjára az intézményt. A szocialista és szabaddemokrata oktatáspolitikusok elégedetlenségét csak növelte, hogy az egyetemet létrehozó közalapítvány kuratóriuma kizárólag az előző kormányhoz közel álló személyiségekből állt: köz tük van például Antall József egykori főtanácsadója, Kodolányi Gyula, Pröhle Gergely (távozó) berlini magyar nagykövet, vagy például Kindert Judit, aki Pálinkás József politikai államtitkár, majd oktatási miniszter titkárságvezetője volt. „A kuratórium sze mélyi ügyeiről egyelőre nem tárgyaltunk, de ha erősíti a minisztérium bizalmát, nem vagyunk az ellen, hogy kiegészítsék a testületet" - mondta a HVG kérdésére Bod Péter Ákos, a kuratórium elnöke. Ez minden valószínűség szerint rövidesen megtörténik, Hiller ugyanis úgy tájékoztatta a HVGt, hogy olyan új tagokat szeretnének delegálni a kuratóriumba, akik szakmailag erősíteni tudják azt. Az egyetem tanári kara egyelőre nem teljes, a köztársasági elnök idén július 1jével nyolc egyetemi tanárt nevezett ki az AEre, ők az első tanév tantárgyainak gazdái. Az persze kérdés, hogyan tudta volna ellátni egyetemi teendőit például az egyetemi tanári kinevezésekor még hágai nagykövet Gergely András, ám azóta nyilvánosságra került, hogy az új külügyi vezetés felváltja ő t jelenlegi posztján. Éppen most esedékes viszont egy másik tanárnak, Erdődy Gábornak a vatikáni nagyköveti kinevezése. Mellettük kinevezést kapott Cséfalvay Zoltán, aki az Orbánkormány gazdasági minisztériumában volt helyettes államtitkár, Kiss J. László , a Teleki Alapítvány keretén belül működő Külügyi Intézet igazgatója, illetve Sólyom László, az Alkotmánybíróság egykori elnöke is. Az AE egyetemi tanárai közül egyiknek sem ez az egyetlen ilyetén kinevezése: többségük az ELTEn is hasonló cím birtokosa, míg Kiss a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Cséfalvay pedig a Kodolányi János Főiskola tanára. A tanárok közül alapító rektornak Hazai György akadémikust választották, s a második tanév egyetemi tanári posztjaira még az ősszel k iírják a pályázatokat. Egyelőre sem a kuratóriumnak, sem a tanári karnak nincsenek viszont német tagjai. „A kuratóriumi tagokat az alapító, azaz a magyar kormány kéri fel, s ez eddig nem történt meg. Ennek ellenére a kuratórium munkájában részt vesznek a német nyelvű államok s egyes szövetségi tartományok
