Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-08
3 Bizalmat kapott az új cseh kormány - Szerdán egész napos vita után a 200 tagú parlamentben 101 kormánypárti honatya voksával megalakult a Vladimír Spidla miniszterelnök vezette kormány (Nsz 3.o .) Cikkek: Az utóbbi négy évben nőtt a támogatás BálintPataki József: A velencei bizottság ajánlásai muníciót adnak a státustörvénnyel kapcsolatos tárgyalásokhoz 2002. július 15. Pataky István Az Illyés Közalapítvány ismertségével és megbecsültségével egyedül a Duna Televízión tud versenyezni a határon túli magyarok körében – hangoztatta a Héthatárnak adott interjújában BálintPataki József. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) erdélyi származású új elnöke szerint az utóbbi né gy évben látványosan nőtt a kisebbségben élő magyaroknak szánt támogatás mértéke, bár az átláthatósággal kapcsolatban voltak kifogások. BálintPataki József elnökké való kinevezéséig a HTMH I. Területi főosztályának vezetőjeként tevékenykedett. Mennyiben jelent változást a HTMH tevékenységében az, hogy a hivatal a Külügyminisztérium felügyelete alól átkerült a Miniszterelnöki Hivatalhoz? – Semmi új nem történt. A HTMH mindössze négy évig, 1998tól tartozott a külügyi tárcához. 1920 után a szomsz édos országokban élő magyarokkal való kormányzati törődés – már amikor egyáltalán létezett ilyen törekvés – mindig a miniszterelnökség felelőssége volt. Egy jó hagyományt újított fel még a rendszerváltás előtt a Tabajdi Csaba miniszterhelyettes által vezet ett titkárság, amely az Antallkormány alatt öltött intézményes formát. A Miniszterelnöki Hivatalhoz való visszakerülés nagyobb lehetőségeket adhat a hivatalnak, hiszen közelebb van a kormányzati központhoz. Ezzel a megállapítással azonban semmilyen formáb an sem akarom minősíteni az elmúlt négy évet. A külügyminisztériumi felügyeletnek is megvoltak azok az előnyei, amelyek megmaradtak, sőt akár jobban hasznosíthatók a jövőben. – Az viszont mindenképpen változás az elmúlt tizenkét évhez képest, hogy most el őször nem kisebbségszakértő politikus a HTMHt felügyelő államtikár. – Nem tudom elfogadni ezt a kérdésfelvetést. Számomra nem ilyen benyomást tett a HTMHt és a hazai kisebbségeket felügyelő politikai államtitkár. Szabó Vilmos eddigi megnyilatkozásai rá is cáfolnak erre a felvetésre. – Áll a bál az Illyés Közalapítvány körül. Hogyan értékeli az alapítvány utóbbi négyéves munkáját? – Igazságtalan lennék, ha az alapítványt csak az elmúlt négy év alapján értékelném. Ezzel saját magamnak is ellentmondanék, hiszen tizenkét éve vagyok a HTMH, illetve a jogelőd hivatal dolgozója, s az Illyés Közalapítvány tevékenységét hosszú évek óta ismerem. Bizton állíthatom, hogy a Duna Televízión kívül egyetlen hazai intézmény vagy szervezet sem örvendhet olyan ismertségne k és megbecsültségnek a határon túliak körében, mint az Illyés Közalapítvány. Az előző időszakhoz képest az utóbbi négy évben látványosan megnőtt a támogatási pénzösszeg mértéke. Az alapítvány évekkel ezelőtt kialakította az alkuratóriumi rendszert, amelyn ek lényege az, hogy a támogatások a határon túli közösségekkel egyeztetve történnek. Ez az elv talán sérült kissé az elmúlt négy évben. Megnövekedtek a támogatások, de ezek nem feltétlenül az alkuratóriumi rendszeren belül odaítélendő támogatások voltak. L étrejött az úgynevezett központi keret, s az ezzel kapcsolatos döntések – a határon túli magyar szervezetek részéről érkezett jelzések alapján is – kevésbé voltak átláthatók. A támogatások odaítélése nem mindig felelt meg a szomszédos országokban élő közös ségek elvárásainak. A fennmaradt összegeket illetően most egy számháború tanúi lehetünk, s én ezt rendkívül szerencsétlennek tartom. Ugyanakkor szeretném kiemelni, hogy minden olyan, a határon túli magyar politikáért illetékes tényező, aki ebben a kérdésbe n adatokat, tényeket sorolt fel, ezt kizárólag az Illyés Közalapítvány irodájától kért és kapott adatok alapján tette. – Az ön által említett számháborút az új kormányzat képviselői robbantották ki. Ön tizenkét éve a
