Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-08
4 HTMHban dolgozik. Nincs megfelelő rál átása az Illyés Közalapítvány anyagi helyzetére? – Elnökké való kinevezésem előtt nem volt rálátásom. Ezt természetesnek is tartom, hiszen ez ügyben az alapítónak, azaz a kormányzatnak, illetve az alapítvány kuratóriumának volt külön, jól körülírt jogköre , felelőssége. Az alkuratóriumi rendszereken belül született döntésekről voltak információim, az alapítvány központi keretével kapcsolatban viszont nem. – Nem gondolja, hogy igen egyszerű politikai motivációja van ennek a gerjesztett számháborúnak, mégped ig hírbehozással utólag indokolni az Illyés Közalapítvány kuratóriumában történő személycserék jogosságát? – A lehető legtermészetesebbnek tartom – akár kormányváltásoktól függetlenül is – , hogy az alapító, tehát a kormányzat szeretne tisztán látni az any agi helyzetet illetően. Ismereteim szerint a leendő elnök, Pomogáts Béla is híve a pénzügyi átvilágításnak. – Az átvilágítást senki nem vonja kétségbe, a kormánypárti nyilatkozatok azonban már megelőlegezték az ellenőrzés eredményét. – Örültem volna, ha kevesebb nyilatkozat kerül napvilágra ebben a kérdésben, de bizonyos tények – úgy tűnik – indokolttá tettek egyes nyilatkozatokat. A megfogalmazások kapcsán sok mindennel nem tudok egyetérteni. Különösképpen szerencsétlennek tartom az olyan kijelentéseket, amelyek például felcsermunkának minősítik az Illyés Közalapítvány tevékenységét. – Sokat halljuk az utóbbi időben, hogy az őszre tervezett státustörvénymódosítással az új kormány mindenkinek egyszerre szeretne megfelelni: a szomszédoknak, a határon túli aknak, a nemzetközi normáknak. Kétségtelenül hangzatos kijelentések ezek, de hogyan valósítható meg ez a célkitűzés, hiszen a jogszabály már elfogadásakor a kompromisszumok kompromisszuma volt? – Meggyőződésem, hogy megvalósítható a meghirdetett cél. A ke dvezménytörvénynek meg kell felelnie a határon túli magyar közösségek elvárásainak, de nem hagyhatja figyelmen kívül a velencei bizottság véleményét vagy az EBESZ főbiztosának az észrevételeit. Ami a módosítást illeti, az Orbánkormány két ülésén is foglal kozott azzal, hogy miként lehet hozzáigazítani az európai elvárásokhoz a kedvezménytörvényt. Ismeretes, hogy magát a törvényt a parlament több mint egy évvel ezelőtt fogadta el, a végrehajtási rendeletek viszont a tavalyi év utolsó hónapjaiban készültek, s azok már figyelembe vették a velencei bizottság ajánlását. Tehát van némi ellentmondás a törvény szövege és a végrehajtás között. Az előző kormány is szükségesnek érezte a módosítást, ténylegesen foglalkozott ezzel a kérdéssel, sőt ezzel kapcsolatos anyag ot is eljuttatott a határon túli magyar szervezetekhez. Ez az elképzelés egy olyan kiindulópont, amely lehetővé teszi, hogy e kérdésben akár konszenzusos megoldás szülessen. Ez pedig megfelelhet a határon túliaknak, az európai fórumoknak és a szomszédos or szágoknak egyaránt. – A gondok a utóbbiaknál kezdődnek. Szlovákiával továbbra sincs megegyezés. Nemrég volt egy államtitkári találkozó Pozsonyban. Mi volt a magyar tárgyalási stratégia a státustörvény ügyében? – A magyar tárgyalási stratégiát a fentiekbe n említettek határozzák meg. Úgy gondolom, a velencei bizottság ajánlásai megfelelő hátteret, muníciót adnak a tárgyaló felek számára ahhoz, hogy megtalálják a kompromisszumot. – Bársony András külügyi államtitkár úgy nyilatkozott pozsonyi útja után, hogy elképzelhető az ajánlóirodák státusának változása. Mit jelent ez pontosan? – A pozsonyi megbeszélés érzésem szerint egy tárgyalássorozat kezdetét jelenti. Léteznek azok az intézményes formák – így például a vegyes bizottsági rendszer – , ahol a felvetett kérdésekre meg lehet találni a mindkét fél számára megfelelő válaszokat. – Volte egyeztetés a határon túliakkal a pozsonyi magyar – szlovák, illetve a kolozsvári magyar – román tárgyalások előtt? – A hivatal élén történt változást követően találkoztam a ha táron túli vezetőkkel. Egyébként létezik megfelelő intézményes keret a különböző témák megvitatására, így a kedvezménytörvénnyel kapcsolatosakra is. Mint ismeretes, a Magyar Állandó Értekezlet július 17én ül össze, és itt lehetőség nyílik valamennyi érdem i kérdés áttekintésére az össznemzeti egyetértés kialakításához. vissza Pozsony messzebb van Krakkónál? Gyér a magyar érdeklődés a Visegrádi Alap támogatásai iránt NSZ • 2002. augusz tus 8. • Szerző: Szilvássy József Két éve döntött Prágában a négy kormányfő arról, hogy azonos összeg befizetésével, egymillió eurós induló tőkével létrehozzák a Visegrádi Alapot. Ebből a forrásból kívánt ák támogatni a kölcsönös szellemi értékeket
