Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-05
5 előírásoknak, azaz rendelkezzenek odavissza menetjeggyel, egészségbiztosítással és megfelelő pénzösszeggel. A határőrök megtilthatják a jövőben az ország elhagyását azoknak, akik es etében olyan információkat kaptak - vagy egyszerűen csak úgy vélik , hogy koldulni mennek. A helyzet eközben romlik, hiszen a Franciaországot - és újabban Spanyolországot is - elárasztó romániai koldusok mellett a francia városokban megjelentek a prostit úcióból élő román kiskorúak is. Tizenháromtizennyolc év közötti fiatal fiúkról van szó, akiket egy francia tvállomás riportere filmezett le, miközben az utcákat járták kliensre vadászra. Elmondásuk szerint a kiskorúak nappal parkokban, házak folyosóin al szanak. Számuk állítólag már több százra tehető. vissza Az idegenellenesség aránya fokozatosan csökken hazánkban Magyar Hírlap . 2002 . augusztus 5. . Szerző : Simonovits Bori/Tárki Arra a kérdésre, hogy "Az ön véleménye szerint Magyarországnak minden menekültet b e kellene fogadnia, vagy senkit, vagy van, akit igen, van, akit nem?", a felnőtt lakosság 26 százaléka választotta az idegenellenesnek tekinthető állítást, tehát hogy az ország semmilyen menekültet ne fogadjon be. A megkérdezettek 7 százaléka tekinthető id egenbarátnak, aki szerint minden menedékkérőt be kell fogadnia. A többség, a megkérdezettek 67 százaléka mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését. Az idegenellenesek aránya az utóbbi időben fokozatosan csökken: 2001 novemberében a megelőző év hasonló időszakához képest 5 százalékkal, 2001 februárjához képest 10 százalékkal csökkent az idegenellenesek aránya. Ilyen alacsony idegenellenes és ilyen magas idegenbarát arány 1999 ősze óta nem volt Magyarországon. 2001 novembere és 2002 fe bruárja között lényegében nem változott az idegenellenesség aránya, májusra pedig tovább csökkent az idegenellenesség. A válaszadóknak a magyarországi idegenellenesség mértékére vonatkozó véleményét egy négyfokú skálán értékelték. A válaszadók egyötöde sz erint Magyarországon nagyon csekély, további 42 százalékuk szerint pedig csekély az idegenellenesség mértéke, míg 29 százalék válaszolja, hogy az idegenellenesség mértéke nagy, és majdnem egytizedük szerint nagyon nagy. Összehasonlításképpen a kérdés az an tiszemitizmus, illetve a cigányellenesség mértékére is rákérdezett. A válaszadók legnagyobb arányban cigányellenességet érzékelnek: míg a megkérdezettek pontosan kétharmada ítéli úgy, hogy az országban nagy, vagy nagyon nagymértékű a cigányellenesség, addi g a zsidóellenesség esetében 23 százalék és általában az idegenellenesség esetében 38 százalék ez az arány. A többség változatlannak ítéli a magyarországi antiszemitizmus és idegenellenesség mértékét és növekvőnek a cigányellenességet. Az adatok alapján a z is megállapítható, hogy összefügg az idegenekkel kapcsolatos attitűd az országban érzékelt idegenellenesség mértékével. Az idegenbarátok, akik tehát minden menekülő előtt megnyitnák az ország határait, kisebb mértékű zsidó, cigány- és idegenellenességet érzékelnek az országban, mint a mérlegelők, illetve az idegenellenesek. vissza "Hiszek a merész vállalkozások sikerében" Interjú Boban Markoviccsal Magyar Hírlap . 2002. augusztus 5. . Szerző : Retkes Attila Sziget Fesztivál, Kapolcs, Szentendre és a debreceni Cívis Korzó. Ezek voltak a ma már világhírű szerbiai trombitás, Bo ban Markovic és balkáni roma zenét játszó rezesbandája legutóbbi magyarországi turnéjának állomásai. Markovic a Magyar Hírlapnak adott interjúban a többi között a balkáni muzsikusdinasztiák összetartó erejéről, Emir Kusturica filmrendezővel és a vajdasági magyar hegedűssel, Lajkó Félixszel való együttműködéséről beszélt. Az ön által képviselt balkáni roma zene nagyon különböző történelmi és kulturális hagyományokat olvaszt egybe. Ez a rézfúvó s muzsika talán Szerbiában a legnépszerűbb, de pontosan hol húzódnak a műfaj földrajzi határai? Ha kicsit patetikusan akarnék fogalmazni, azt mondhatnám, hogy Indiától Andalúziáig mindenütt megtalálhatók a cigányság zenekultúrájában azok az elemek, amelye kből én is merítek. Ha arra törekszem, hogy földrajzi határokat állítsak fel, akkor azt mondhatom, a mai Görögország, Törökország, Szerbia, Macedónia és Románia területén van a legnagyobb hagyománya ennek a rézfúvós előadói stílusnak. Az biztos, hogy van v alami a Balkánfélsziget múltjában és jelenében, ami kedvez a néha féktelenül szilaj, máskor búskomor, de mindig nagyon feszes ritmusú és nyers
