Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-01
3 "csak finomhangol ásról lenne szó”, s hasonlóképpen a korábbi fideszes külügyi államtitkár, Németh Zsolt is csak technikai módosítást tart elképzelhetőnek. Az Országgyűlés Európa tanácsbéli delegációját vezető szocialista Tabajdi Csaba valósággal villámokat lövellt a felháb orodástól, amikor Eric Jürgens raportőr, jelentésének első fogalmazványában, a törvény hatályon kívül helyezését tartotta indokoltnak. Bizonyára hasonlóképpen fogadja azt is, hogy Nastase román miniszterelnök a törvény alkalmazásának befagyasztását szorgal mazta mindaddig, amíg a decemberben elfogadott egyetértési nyilatkozattal összhangban felülvizsgálják. Németh és Tabajdi álláspontja érthető, hiszen Orbán Viktor mellett ők tekinthetők a státustörvény megalkotóinak, nekik köszönhető, hogy az előző Országgy űlés 92 százalékos többséggel szavazta meg azt 2001 júniusában, s most semmiképpen sem akarnak engedni. A baj ugyanakkor az, hogy a Kovács által megfogalmazott négy követelmény – a módosított törvény egyszerre feleljen meg a szomszédos államoknak, az euró pai normáknak, Magyarország és a határon túli magyarok érdekeinek és "a törvény eredeti céljainak” – egyszerre nem teljesülhet. Hiszen eredeti célja – nem az, amit a szocialista párt a maga igenlő szavazatát igazolandó a törvénynek szeret tulajdonítani, ha nem ami valódi célja volt – ellentétes azzal, amit európai normáknak lehet nevezni, és ami a szomszéd országok kormányainak elfogadható. Mellesleg azzal is, ami a magyarországi és határon túli magyarság érdeke. Hogy ez így van – mármint hogy a törvény ell entétes az európai normákkal – , azt maga Orbán is többször elismerte. Az "európai normák” megfogalmazására az adott ügyben jogosítvánnyal rendelkező testület, a velencei bizottság mutatta ki az ellentmondást mind a törvény célja és az európai normák között (a szomszédokkal való előzetes egyeztetés nélkül alkották meg), mind pedig a törvény tartalmát illetően. Ezért is tette kifogás tárgyává a törvényt az Európai Unió Magyarországról szóló 2001es országjelentése is. Miben áll a tartalmi ellentmondás? A vel encei bizottság jelentése két tartalmi kifogást emel: elveti a szomszédos országok magyar és nem magyar nemzetiségű polgárai között érvényesített különbségtételt a magyar állam által felkínált gazdasági és szociális természetű kedvezményekhez való hozzáfér ésben, minthogy effajta különbségtételt csak a nyelvikulturális kedvezmények tekintetében fogadnának el jogosnak. Elutasítja továbbá az ajánló szervezetek létesítésében és a saját országban juttatott kedvezményekben megjelenő területen kívüli joghatóságot . Az elfogadott státustörvény e kifogásolt elemei nem valamiféle eltérést jelentenek a törvény "eredeti céljától”, hanem szervesen következnek alapeszméjéből. Ez abban áll, hogy a magyar állam nem elégszik meg azzal, hogy a kisebbségi intézmények támogatás ával és a kisebbséghez tartozók magyarországi iskoláztatásával stb. nyújt segítséget nyelvi és kulturális identitásuk megőrzéséhez, az anyanyelvi környezet megőrzéséhez és további erősítéséhez, hanem egyoldalú törvényhozói döntéssel, személyre szóló közjog i köteléket hoz létre a kisebbségi magyarok és a magyar állam között. Több írásomban is idéztem már Németh Zsolt erre vonatkozó árulkodó kijelentését: a "magyarigazolvány” szerinte "közokirat, amelynek kiállítása azt jelenti, hogy a magyar állam közösséget vállal a határon túli magyarral. Személyesen ővele. Ugyanúgy személyesen, ahogy saját állampolgáraival is”. Ezért is került előtérbe a kisebbségi intézmények támogatása helyett a személyeknek nyújtott támogatás, ezért tesznek magyarigazolványt a kisebbség i magyarok zsebébe, erre találták ki az ajánló szervezeteket, amelyek révén – az eredeti szándék szerint – döntési kompetenciához jutottak volna a magyar szervezetek és egyházak. Ezért helyeződik a hangsúly a kisebbségi magyarokat környezetükből gazdasági és szociális vonatkozásban kiemelő támogatási formákra, mint a foglalkoztatási és egészségügyi kedvezmények, amelyek viszont a partnerek szemében elfogadhatatlanok. Szemben azzal, ahogy a szocialisták a "kedvezménytörvény” kifejezésnek a státustörvény hely etti használatával próbálják leplezni a státustörvény veszedelmes voltát; a törvény bizony újfajta jogállást teremt, amely viszont az
