Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-19
19 fizetésképtelenségbe sodorná, a RomTelecom még a béreket se m tudná kifizetni. (A cég a január 1jén esedékes piaci liberalizálás nyomán elveszíti monopolhelyzetét. Az idén mintegy 450 millió dollárra van szüksége, hogy a piacon maradáshoz szükséges fejlesztéseket elvégezhesse, és rendezze adósságait.) vissza Hamis euró Erdélyben Népszabadság • 2002. augusztus 19. A kolozsvári rendőrök őrizetbe vettek egy magyar és egy román állampolgárt, akik hamis 50 eurós bankjegyeket terjesztettek három erdélyi megyében. A szervezett bűnözés elleni küzdelem kolozsvári központja szerint Auth Krisztián 28 éves magyarországi államp olgár a román állampolgárságú, 26 éves Adrian Liviu Illessel augusztus 13án érkezett Romániába ez utóbbi gépkocsijával az ártándi – borsi határállomáson át. Kolozsvár felé vezető útjukon, Nagyváradon, Bánffyhunyadon, Kolozsvár városában és valószínűleg Szil ágy megyében is Auth és Illes piacon, áruházban, vendéglőben hamis 50 eurós bankjegyekkel fizetett, illetve ilyen bankjegyeket váltott be. Amikor két nap múlva a petei – csengersimai átkelőn át el akarták hagyni Romániát, a vámosok hamis 50 eurós bankjegyeke t találtak náluk. A két férfi ellen pénzhamisítás miatt folytatnak eljárást. vissza A Reformátusok Világszövetsége Nagyváradon Magyar Nemzet 2002. augusztus 19. A diktatúra idejében átélt múlttal való szembenézés jegyében k ezdte meg hétfőn érdemi munkáját a Reformátusok Világszövetségének Nagyváradon megrendezett európai területi nagygyűlése. Kristen Andersson területi elnök bevezetőjében elmondta, hogy az RVSZ keretében 1995 óta folyik munka a múlt sebeinek begyóg yítása érdekében. Csak akkor léphetünk át a jövőbe, ha ez megtörtént – jelentette ki. Az egyes érintett régiók küldöttei a pártállami diktatúra éveiben tapasztaltakról vallottak, külön kitérve egyházuk felelős vezetőinek annak idején tanúsított magatartás ára, és a nyugati székhelyű nemzetközi egyházi szervezetek viselkedésére is. Alfred Kocáb az árvíz miatt távolmaradó – csehországi professzor és lelkipásztor ismertetett beszámolója szerint a szovjet szempontok szerint viselkedő ortodox egyházak azzal, h ogy beléptek az Egyházak Világtanácsába (EVT), megfosztották a nemzetközi szervezetet ama szerepétől, hogy felemelje szavát a kommunista pártállami diktatúra országainak emberjogsértéseivel szemben: az EVT hallgatott Csehszlovákia 1968as szovjet megszáll ása idején, és nem emelte fel szavát a Charta 77 üldözött aláírói mellett. A később alakult Prágai Békekonferencia lemondott a szovjet rendszer bírálatáról, így „az elnyomók szövetségesévé vált”. Mindezt az alapozta meg, hogy „csak így látszott remény a t úlélésre”. Elismerte: az EVT visszavonulása segítette az egyházak könnyebb körülmények közötti fennmaradását, de bírálta, hogy az egyházak így nem tölthették be szerepüket azok számára, akik igazságra és „összefogásra áhítoztak”. Tőkés László, a Királyhág ómelléki Református Egyházkerület püspöke szerint a kommunizmus kérdését a fasizmuséhoz hasonló súllyal kell felvetni. A múlttal való szembenézés korparancs – szögezte le. Jlona Motylewska, a lengyelországi református egyház képviseletében arról számolt b e, hogy övék a legkisebb református egyház Európában. Gyakorlatilag szórványban élnek a katolikus többségű országban, a kommunista rendszer idején azonban nem szenvedtek olyan hátrányokat, mint a környező országokban élők. Katharina Kunter német teológustörténész összefoglalójában arra utalt, hogy minden történelmi történésnek saját története van, ezért nem látja ésszerűnek a fasiszta és a kommunista múlt együtt kezelését. A hétfő délutáni sajtótájékoztatón Krister Andersson területi elnök elmondta: az R VSZnek világszerte több mint 200 tagegyháza van, ebből mintegy 40 található Európában.
