Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-19
20 Hinnerk Schröder területi főtitkár a sajtó képviselőihez szólva a megválaszolandó kérdések között említette: Hogyan éljenek együtt a református egyházak a nagy katolik us egyházzal. Megoldandónak nevezte a gazdasági igazságosság problémáját, a környezeti problémákat. „Meg kell válaszolni: milyen legyen a megbocsátás, milyen legyen a jövő? Mit tettek, mulasztottak az elődök? Mindez szükséges ahhoz, hogy elmúljon a múlt fe ldolgozatlanságából adódó keserűség? Tőkés László követendő példaként említette Nicolae Corneanu temesvári ortodox érseket, aki saját kezdeményezésében adta vissza a görögkatolikusok javait. A püspök a román kulturális tárca közölt adatait bírálva jelezt e: az egyházaknak szánt 44 milliárd lejes tavalyi juttatásnak a református egyház mindössze méltánytalan töredékét kapta meg. Beszélt arról is, hogy a három év alatt 50 egyházi ingatlan visszaszolgáltatásra tett ígéretből mindössze 34 valósult meg. Nézete szerint az ingatlanok visszaadását előíró törvényeket Bukarest NATObelépési szándéka motiválta, és ha ez a késztetés megszűnik, nem lesz a román vezetés számára fontos a tényleges végrehajtás. Tőkés László végezetül a kisebbségben élő romániai reformátu s egyház problémáit vázolva utalt a romániai magyarság, és ezen belül a reformátusság erőtejes apadására. „Jó diagnózis kell a jó gyógymódhoz” – figyelmeztetett. Követelte, hogy a román hatalom kövesse meg a zsidókat, a németeket és a magyarokat, akik elle n vétkeket követtek el. Éles különbséget tett a nacionalista és a patrióta között, mondván az előbbi jogot sért, az utóbbi pedig jogot véd. Román újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy egyházát nem elnyomottnak, hanem hátrányos megkülönböztetéstő l szenvedőnek tartja. Egyebek között ez utóbbival magyarázta, hogy a romániai reformátusok lélekszáma az elmúlt 10 évben 700 ezerről 600 ezerre apadt. vissza Magyar Sziget kultúránk tengerén Magyar Nemzet 2002. aug usztus 19. Szerző: Barna T. Attila Kismaroson véget ért a Magyar Sziget rendezvénysorozata. A másodízben megrendezett találkozó látogatottsága idénre megtízszereződött: óvatos becslések szerint ezerötszáz látogatót vonzott az árvíz ellenére is . Csütörtökön a marosvásárhelyi Cseresznyés Pál és a Felvidékről jött Popély Gyula előadását hallhatták a látogatók a határon túli magyarokat érő mindennapos támadásokról, megaláztatásokról, majd Kiss Dénes költő fejtegetései következtek magyar nyelvünk t itkairól. Szakács Gábor a rovásírásról beszélt, Radics Géza történelmünkről, Illés Zoltán a Kárpátmedence ember által széttéphetetlen természeti és földrajzi egységéről tartott előadást. Este Bencsik András, Bayer Zsolt és Haeffler András beszélgetett az addigra igencsak megnőtt közönséggel. Bayer szerint a polgári körök gondolkodása, fellépése radikálisabb, mint a parlamenti ellenzéké. A rendezvénysorozatot lebonyolító Hatvannégy Vármegye elnevezésű ifjúsági szervezet egyik tagja szerint a választások ót a kialakult helyzet miatt nagy az elkeseredettség a magyar érzelműek között, sokan a nemzeti oldal belső megtisztulását kívánják. Bayer Zsolt is kijelentette: nem baj, ha nálunk is kiderül néhány emberről, hogy sáros, legalább megtudjuk, honnan és kik küld ték őket. Egy erdélyi fiatalember szinte a mellünknek szegezte: „Nyolcvankét éve várjuk, hogy jöttök. Hiába.” A magyarázat, miszerint a kommunizmus évtizedeiben majdnem teljesen sikerült kilúgozni a magyarok nagy részének agyából, hogy a határon túli magy arok is magyarok, testvéreink, közünk van hozzá, mi történik velük, nem nyugtatott meg senkit. Az éjszaka leszálltával a park hatalmas fái között muzsikaszó csendült, próbált megbirkózni a büfésor felől dübörgő diszkózenével. Az Ökrös és a Zurgó együttes h ívta táncba az ifjakat. De még sokáig fülemben csengett az erdélyi fiú panaszos hangja: „Elfelejtettek minket?” Pénteken a táborozók elzarándokoltak a visegrádi várba és a zebegényi trianoni emlékműhöz, a nyolcvankét éve félárbocon lengő országzászlóhoz, ahol tavaly júniusban avatták fel a nemzeti emlékezés harangját. A zászlót jól látni, a harangot tisztán hallani a határon túl, Szlovákiában is… Úgy tűnt, az esti program főszereplője a vihar lesz. A füves térségen mégis sokan hallgatták Bognár Lászlót, a MIÉP alelnökét, aki előadása után a legkényesebb kérdésekre is mellébeszélés nélkül, nyíltan válaszolt.
