Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-19
9 Gui Angéla A Belgiumban működő Középeurópai Emberjogvédő Bizottság felhívást intézett mindazokhoz, akik hátrányos megkülönböztetést szenvednek ebben a térségben nemzeti kisebbségi hovatartozásuk miatt. Ebben a szervezet azt kéri: jogsérelmüket pontos adatokkal írá sban küldjék el a bizottságnak, az pedig eljuttatja az Európai Parlament (EP) által kinevezett három nemzetközi jogi szaktekintélynek. A felhívás arra buzdítja elsősorban a magyar kisebbséghez tartozókat: pontos esetleírással bemutatott helyzetü ket mielőbb juttassák el a bizottsághoz, vagy pedig küldjék el közvetlenül a három jogi szaktekintély valamelyikének, akiket azzal bízott meg az EP, hogy készítsenek szeptemberre jelentést: milyen ma is érvényesülő jogsértő hatásai vannak Csehországban és Szlovákiában az Eduard Benes csehszlovák elnök nevéhez fűződő rendeleteknek. Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének vezetője a felhívással kapcsolatban a Héthatárnak elmondta: a II. világháborút követő csehszlovákiai kisebbségellenes politika k árvallottjai, az állampolgárságuktól és szociális, kisebbségi jogaiktól megfosztott, szülőföldjükről elűzött szudétanémetek, valamint a jogfosztott és lakosságcserével Magyarországra áttelepített, illetve cseh területre deportált szlovákiai magyarok közt a z elmúlt évtizedben több hasonló kezdeményezésre is volt példa. Sokan ugyanis azt remélték, hogy a különböző kárpótlási hullámok az ő veszteségeikkel is foglalkoznak majd. A szakértő szerint az EP jogi szakvéleményének elkészítésével megbízott nemzetközi jogászok munkája nem annyira a konkrét sérelmek kivizsgálására koncentrál, hanem a ma érvényes csehországi és szlovákiai jogrend átvilágítására. Azt kell ugyanis megvizsgálni, hogy a mai cseh és szlovák állampolgárok esetében bármilyen értelemben diszkrimi náció forrásaie még Eduard Benes 1945. évi elnöki dekrétumai, illetve az azokat Szlovákia területén konkretizáló, helyettesítő szlovák nemzeti tanácsi, megbízotti rendeletek. „Az említett bizottság kezdeményezésének tehát kétségkívül lehet dokumentációs s zerepe, s ilyen értelemben minden máig ható jogsérelem okmányokkal dokumentált leírása fontos lehet, de közvetlenül aligha képzelhető el, hogy az egyes panaszok befolyásolják majd az EP megbízásából készülő nemzetközi jogi szakvéleményt” – fogalmazott Szar ka László. A magyar kisebbségek esetében az elmúlt évek kormányzati szerepvállalásai miatt a klasszikus kisebbségi sérelmi politika eszközei háttérbe szorultak, jórészt a magyar kisebbségi pártok belső ellenzékét alkotó csoportok igyekeztek élni velük, vél i Szarka László. Hozzátette: a sérelmi beadványok hatásfoka mindig is csekély volt, nemzetközi szinten pedig csak akkor van némi esély, ha az adott országon belül a panaszosok előzőleg már kimerítették az összes jogorvoslati lehetőséget. A kisebbségkutató ugyanakkor hangsúlyozta: az EUbővítés felelősei részéről többször elhangzott már, hogy a Benesdekrétumok ügyét nem kívánják a csatlakozási tárgyalások témájává tenni. Más kérdés, hogy az integráció után miként lehet majd a jól dokumentált sérelmekkel je lentkezőket meggyőzni követeléseik jogosulatlanságáról. Minden pillanatnyi kedvezőtlen előjel ellenére a cseh és szlovák állampolgárok jogsérelmeiből belátható időn belül ismét a kárpótlási törvények módosítására vonatkozó politikai csatározások következhe tnek. Erre utalnak a Magyar Koalíció Pártja vezetőinek mostani nyilatkozatai, vagy akár az új cseh kormány ilyen irányú óvatos szándékbejelentései – fejtette ki Szarka László. vissza Szórványprogram Kárpátalján 2002. auguszt us 19. (2. oldal) Székely Gergely Száll a jókedvű kórus hangja a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola kollégiumának udvarán. Mintegy kéttucatnyian lehetnek a dalosok, akiknek lelkes nótázását körülbelül ugyanennyien figyelik az árnyékba húzód va, de az arcokból és a tekintetekből ítélve nem kirekesztve magukat társaik játékából és jókedvéből. Olyannyira nem, hogy egyikükmásikuk, kissé talán bátortalanul bár, de néhány szó vagy félmondat erejéig olykor még csatlakozik is a kézt kézbe öltve kört formáló kórushoz. Ők, zömükben a Tisza felső folyásának körzetében elterülő településekről, Kőrösmezőről, Tiszabogdányból, Rahóról, Gyertyánligetről, továbbá Szolyváról, Bilkéről érkezők alkotják az identitástudatfejlesztő Irkatábor lakóközösségét, amel ynek tagjai valamennyien szórványban élő
