Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-19
10 gyermekek. Az idén immár nyolcadik alkalommal megrendezett Irkatábor vezetője P. Punykó Mária, az Irka gyermeklap főszerkesztője. Tájékoztatása szerint a tábor szervesen illeszkedik bele abba a programba, amelyet anyaországi támogatással még a kilencvenes évek első felében indított be a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség (KMPSZ) a szórványban élő gyerekek anyanyelvi oktatására és identitástudatának erősítésére. Tőle tudjuk meg azt is, hogy a tábor – elsősorban játékos eszközökkel – egyebek között nagy figyelmet fordít a kreativitás, a műveltség, a történelmi és anyanyelvi ismeretek gyarapítására, hiszen olyan szláv közegben cseperedő kis emberkékről van szó, akik már odahaza is csak elvétve, gyakran csak a nagys zülőktől hallanak magyar szót. A magyar nyelv iránti fokozott érdeklődés Kárpátalján a nyolcvanaskilencvenes évek fordulóján élénkült meg igazán, hiszen a határok megnyitásával azok is kedvet kaptak a nyelv elsajátításához, akik korábban még azt sem vett ék szívesen, ha a közelükben magyar szót hallottak. Sokan ugyanis felismerték, hogy a magyar nyelvvel a környező országokban szinte mindenütt elboldogulhatnak. Ennek köszönhetően a fakultatív oktatás a megye olyan részén is beindult – illetve megfogalmazód ott annak igénye – , ahol egyáltalán nem élnek magyarok. A gazdasági helyzet romlásából adódóan azonban sok helyen fokozatosan megszűntek ezek a tanfolyamok. A KMPSZ viszont egy kidolgozott szórványprogram alapján felvállalta vasárnapi iskolák működtetését, továbbá az általános osztályok, iskolák beindítását azokon a helyeken, ahol erre igény mutatkozik. Rahón például a vasárnapi iskolából kinőtt négy magyar osztályban tanuló 64 gyerek mellett az elmúlt tanévben kilenc csoportban, havi 112 órán még 111, Kőrö smezőn 74, Tiszabogdányban 36, Terebesfejérpatakon 25, Nagybocskón 28, Gyertyánligeten 35 gyermek tanulta fakultatív módon a magyar nyelvet. Ezzel együtt igen örvendetes tény – elsősorban a jövő szempontjából – , hogy a beregszászi főiskola leendő tanárai k özött is egyre többen vannak olyanok, akik szívesen foglalkoznának a szórványban élő gyerekekkel. vissza Élen a megyei napilapok Az erdélyi magyar nyelvű sajtó leképezi a másfél milliós közösséget 2002. augusztus 19. (3. old al) Wagner T. István A regionális – megyei – napilapok állnak a legstabilabban a romániai magyar sajtópiacon, mellettük azonban ott van egy országos és egy erdélyi szórású napilap is, illetve több kulturális és más jellegű hetilap, különböző sz akkiadványok, és földrajzilag behatároltan a magyar kisközösségek lelkes próbálkozásainak számos terméke. Az írott sajtó palettáját néhány szórakoztató periodika egészíti ki. A romániai magyar elektronikus média a román közszolgálati tévé- és rádióadók mag yar adásaiból, illetve helyi kereskedelmi adók kisebbnagyobb magyar blokkjaiból áll, s mindez meglehetősen bonyolult képet alkot mind a különböző sajtóattitűdök, szerkesztési koncepciók, mind a tulajdonviszonyok tekintetében. A tizenharmadik évében járó Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) nevű szakmai szervezet több mint félezer tagot tömörít, és mind méretei, mind belső strukturáltsága jól mutatja e különálló újságírótársadalom összetettségét. Az erdélyi magyar „sajtóprérin” – ahogy a szakma def iniálja saját működési terepét – minden belső újdonság érdekel mindenkit. Egyrészt a sorsközösség miatt, másrészt azért, mert egyegy szerkesztőségben végbemenő jelentős változás általános értelemben is jelenthet valamit, hiszen az erdélyi magyar sajtó nem csak tükrözi, de egyben le is képezi a másfél milliós közösséget. Ideértendő a kisebbségi közhangulat bármilyen meghatározó módosulása is, amely függ az országos gazdasági helyzet változásaitól, az életszínvonal alakulásától, a politikai síkon zajló esemén yektől és sok minden mástól. A tulajdonviszonyok alapján két nagy csoport különböztethető meg. Az egyikbe tartoznak az állami pénzekből működő központi – és közszolgálatinak mondott – rádió- és tévéadók, illetve azok területi stúdióinál készülő magyar nye lvű műsorok, és a csak nagy állami támogatással megmaradni képes kulturális periodikák. A másik rész a magánszféra – ezt jobbára a magánvállalatok által kiadott megyei, regionális napilapok alkotják. E területen már megjelent a külföldi tőke is (lásd a mag yarországi befektetőcsoport által létrehozott, Kolozsváron szerkesztett, erdélyi terítésű Krónikát, vagy az Aradon és Nagyváradon kanadai, illetve osztrák tőkével működő kiadókat, amelyek a Nyugati Jelen, illetve a Bihari Napló magyar napilapot teszik megy éik olvasói elé). A szerkesztőségek – mindkét csoportból – különböző mértékben, de jobbára mind részesülnek anyaországi, illetve romániai állami
