Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-19
8 reformjukról, s többszörösen is hangsúlyozták: adóreform – azaz pénz – nélkül nincs valós reform. Az adóreform elmaradása következtében az önkormányzatok továbbra is a központi költségvetésre vannak utalva jogköreik többségének ellátásakor. Az oktatásüggyel kapcsolatos aggodalmak is e bből fakadnak, a megyei önkormányzatok például kétéves költségvetési provizóriummal látják el iskolaalapító és fenntartó feladataikat, a települési önkormányzatok pedig úgynevezett jogátruházási állami támogatást kaptak. Ám csak a felét utalták át a félév re meghatározott összegnek, ezért nagy hát a bizonytalanság. Gond lesz a pedagógusok bérével is. Az pedig nem lenne szerencsés, ha az önkormányzatoknak csökkenteniük kellene a béreket. Az sem igazán megnyugtató, hogy bár július 31ig az államigazgatásnak h ivatalosan is át kellett volna adnia az iskolaépületeket és a felszerelést az önkormányzatok tulajdonába, erre alig néhány helyen volt példa. Pedig az iskolák állaga és a felszerelésük is a legtöbb helyen karbantartásra, felújításra szorul. Néha az az érzé sem, hogy az állami hivatalok bosszúja a kialakult helyzet. Gáncsoskodnak, hogy bebizonyítsák: az önkormányzatok nem tudják ellátni a gazda jogkörét, feladatát. Pedig régi igazság, hogy a legrosszabb gazda az állam. – A gondok, az aggodalmak ellenére álta lában optimistán nyilatkoznak a vál tozásokról a pedagógusok is, az önkormányzatok is. Mi adja ezt a derűlátást, milyen alapvető változás történt tulajdonképpen? – Az alapvető változás az, hogy az állam helyett most már az önkormányzatok az óvodák és iskolák alapítói és fenntartói. Ez igen jelentős változás, hiszen egy kisebbségi sorsba jutott nemzetrész megmaradása szempontjából az iskola, az anyanyelvi oktatás alapfeltétel. Mi pedig nemcsak megmaradni akarunk magyarnak, hanem fejlődni, szellemileg és kulturálisan gyarapodni is – egyénekkén t és társadalomként egyaránt. Csaknem ötszáz településen van magyar nyelvű önkormányzat, rajtuk múlik immár, lesze a településen magyar óvoda, iskola. Sőt az is, milyen lesz, kik fogják a tudományokba bevezetni gyermekeinket. – Említette az iskolatanácso t mint fontos szervet. Az iskolatanácsnak viszont a szülők is, a pedagógusok is tagjai, sőt a középiskolák esetében még a diákok képviselői is helyet kapnak a testületben. Mennyire készültek fel a változásokra ők, elsősorban a pedagógusok és a szülők? – A valós önkormányzatok megalakulása után, a rendszerváltást követően a polgárok részéről is voltak fenntartások mind a képviselőtestületekkel, mind a polgármesterekkel szemben, a pedagógusok pedig különösen ódzkodtak attól, hogy az úgymond feletteseik az ö nkormányzatok legyenek. Mára a helyzet teljesen megváltozott. A polgárok is – gyakorlatilag a szülők – , a pedagógusok is megtapasztalhatták: az önkormányzati képviselők és a polgármesterek azok, akik valóban meg tudják valósítani a demokratikus jogállam lé nyegét, nevezetesen azt, hogy minden jog a polgártól származik, s legfeljebb gyakorlását ruházza át egy időre másokra. Az önkormányzati képviselők és a polgármesterek azok, akik állandó jelleggel ellenőrizhetők, miként is gyakorolják e jogokat, s szolgáljá k ki a polgárok akaratát. A pedagógusok pedig konkrétan is megtapasztalhatták, hogy az állam nagyon messze van tőlük, s ha bármit intézni kell, elsősorban az önkormányzatokra számíthatnak. – Az állam rossz gazda volt, említette, még most is többmilliárdos tartozásuk van az iskoláknak, holott fejlesztésekre az elmúlt években igen keveset tudtak fordítani. Kimutatható, hogy ezen belül is különösen mostohán bánt az állam a magyar nyelvű iskolákkal, lényeges különbségek vannak egyegy település szlovák és magy ar iskolái között. Lesze forrás arra, hogy behozzák ezt a lemaradást, szebbé tegyék az iskolákat, modernné felszereltségüket? – Meg kell valósítani az átfogó adóreformot, mára ezt már mindenki megértette. Szerintem akkor megoldódnak a mai gondok. Rövid t ávon kissé bonyolultabb a helyzet, de nem reménytelen, nem kilátástalan. Az a tény, hogy immár az önkormányzatok az iskolák fenntartói, egészen más feltételek alakultak ki. Meg tudjuk szólítani a vállalkozókat, akik mellesleg az önkormányzatokhoz hasonlóan eddig is sokat segítettek az iskoláknak. Egészen másként alakulnak a pályázati lehetőségek, mint korábban. Az iskolák közvetlenül kaphatnak támogatást, akár az Illyés Közalapítványtól, akár a Rákóczi Szövetség által működtetett Város és vidéke célalapoktó l. Meggyőződésem, hogy a változás következtében nemzetközi jellegű alapoknál is pályázhatunk, ilyen szempontból az önkormányzatok lehetőségei nagyok, csak ki kell használni. S biztos vagyok abban, hogy maguk a szülők is másként viszonyulnak majd az iskoláh oz, mint eddig. Hiszen az most már nem az államé, hanem az övék. vissza Európa figyel a jogsérelmekre Szarka László: Fontos az okmányokkal dokumentált leírás 2002. augusztus 19. (2. oldal)
