Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-19
7 fordul, mivel az több pontban is ellentétben áll az ország alaptörvényével, ezért kéri az egyes törvényszakaszok megsemmisítését. Páll Sándor, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség, a harmadik legerősebb vajdasági magyar párt vezetője is azon az állásponton van, hogy az MNTnek csak akkor lenne politikai legitimitása, ha a testület tagjait a kisebbségiek közvetlenül, titkos szavazással választanák meg. Erre azonban most nincs lehetőség. Egyöntetű a vélemény, hogy csakis akkor lehetne demokratikus módon vajdasági magyar „parlamenti választásokat” tartani, ha létrehoznák a magyar választók névjegyzékét, amelyre a délvidéki magyarok önkéntesen iratkoznának fel. Egy ilyen lista elkészítése nem ütközik akadályba, hiszen nem ti ltja törvény. Varga Tibor, a Kereszténydemokrata Európa Mozgalom elnöke igyekezett megcáfolni a névjegyzék létrehozása ellen felhozott érveket. Arra figyelmeztetnek ugyanis, hogy ez a lista illetéktelen kezekbe kerülhet, s akár a magyar közösség ellen is f elhasználható lenne. Akitől az ilyen névjegyzéket óvnánk, annak ez már megvan, nekünk, magyaroknak pedig még mindig nincs, hangoztatta a pártvezető. Ha pedig meglenne, akkor rendelkezésünkre állna a demokratikus választásokhoz – a többes jelölés, titkos sz avazás – szükséges dokumentáció. Ez a névjegyzék egyébiránt még sok más fontos és hasznos dologra is felhasználható lenne – tette hozzá. A választói névjegyzék, illetve a demokratikus elveknek megfelelő választási rendszer hiánya az oka annak, hogy a vajd asági magyar szervezetek – a VMSZ és a VMPM kivételével – nem vallják magukénak az elektori rendszeren – tehát közvetett választással – létrehozandó Magyar Nemzeti Tanácsot, mint ahogy a most megszűnő, egypárti Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsot sem támoga tták, s mindvégig vitatták legitimitását. Attól tartanak, hogy a délvidéki magyar parlament gyakorlatilag ismét egypárti lenne, illetve abban a hatalmi pozícióban lévő VMSZ nem demokratikus módon szerezne döntő befolyást. A vajdasági magyar pártok demokrat ikus megmérettetést kívánnak és esélyegyenlőséget. Úgy vélik ugyanis, hogy az elektorválasztásokkor a VMSZnek sportszerűtlen előnye van. Márpedig akié az elektorok többsége, azé a Magyar Nemzeti Tanács is. Kik lehetnek elektorok? A magyar pártok színeibe n megválasztott szövetségi, szerbiai és vajdasági képviselők, más pártok magyar képviselői, a helyi önkormányzatok magyar képviselői, a civil szervezetek által delegált magyar nemzetiségű polgár, illetve minden magát magyar nemzetiségűnek valló személy, ak it legalább száz, választójoggal rendelkező magyar aláírásával támogat. A jelenlevő elektorok egynegyede állíthat listát, amelyen annyi név szerepelhet, ahány tagja lesz az MNTnek. A választás tehát listás, részarányos. Feltehetőleg ötszázezer elektor gy űlik majd össze szeptember végén Szabadkán a sportcsarnokban, hogy a vajdasági magyarság nevében megválassza a Magyar Nemzeti Tanácsot. vissza Felvidéki aggodalmak az új tanévnyitó előtt Az adóreform elmaradása miatt az önko rmányzatok továbbra is a központi költségvetésre vannak utalva 2002. augusztus 19. (2. oldal) Neszméri Sándor Hivatalnoki gáncsoskodások eredménye, hogy a szlovákiai önkormányzatok nem tudnak felhőtlenül örülni az óvodák és iskolák megszerzésének – állít ja a Héthatárnak adott interjújában Kvarda József, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) közigazgatási alelnöke, aki maga is polgármester. Tavaly kezdődött Szlovákiában az a közigazgatási reform, amely az MKP kulcsfontosságú célja volt az 1998as kormá nyzati szerepvállalás idején. A felvidéki magyarság szempontjából különösen nagy jelentősége van annak, hogy az oktatásügy decentralizációjakor az óvodák és az alapiskolák a települési, a gimnáziumok, a szakközépiskolák és szakmunkásképzők pedig a kerületi önkormányzatok felügyelete alá kerültek idén július elsejétől. Most mégis aggodalommal tekintenek az új tanévnyitó elé az önkormányzatok, a pedagógusok, a szülők. Miért? – Mi azt javasoltuk, hogy a közigazgatási reformmal párhuzamosan valósuljon meg Szlo vákiában az átfogó adóreform is, ez azonban nem történt meg, partnereinkből hiányzott a szükséges politikai akarat. Pedig komoly nemzetközi szaktekintélyek jártak az országban, akik elméleti szinten és tapasztalatok alapján is a mi elképzelésünk helyességé t igazolták. Sőt, emlékszem arra, hogy Lengyelországból magas szintű küldöttség érkezett Pozsonyba, ahol egy konferencián ismertették saját tapasztalataikat a kilencvenes években megvalósított, hasonlóan jelentős közigazgatási
