Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-15
4 Meciar hallgat vagyona eredetéről Vladimír Meciar nem hisz a közvéleménykutatóknak. A volt szlovák kormányfő, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) elnöke úgy véli, nem lehe t bízni azokban a társaságokban, amelyek a HZDS népszerűségének rohamos csökkenését mutatták ki alig néhány nappal azután, hogy a legerősebb ellenzéki pártból kivált és önálló pártot hozott létre néhány elégedetlenkedő. Meciar ugyan nem tagadja a HZDS né pszerűségi indexének átmeneti csökkenését (egyes közvéleménykutatók szerint az év elejei 2629 százalékról 18 százalékra esett vissza, miközben a tetszési index a HZDS fénykorában még 3540 százalékos volt), ám ez szerinte azért van, mert a párt választás i listájára új arcok kerültek fel. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az a néhány elégedetlen távozó személy az egykori HZDS vezérkarához tartozott, mindvégig hűen szolgálták a mozgalmat és elnökét. (Ivan Gasparovic Vladimír Meciar miniszterelnöksége alatt parlamenti elnök volt, vezetése alatt a szlovák törvényhozás több tucat alkotmányellenes törvényt fogadott el.) A mód ahogy megalapították saját tömörülésüket, a Mozgalom a Demokráciáért (HZD) elnevezésűt, és az, amit azóta a két tábor egymásra elmo ndott, arra enged következtetni, hogy a válás végleges, s kicsi az esélye annak, hogy a szeptemberi parlamenti választások után esetleg egy látványos összeborulásra kerülne sor. Sokatmondó az is, ahogy a HZD megalakult. Ivan Gasparovicnak és társainak mind össze egy hetük volt arra, hogy összegyűjtsék a mozgalom regisztrációjához szükséges 10 ezer aláírást, kidolgozzák alapdokumentumait és összeállítsák a képviselőijelöltlistát. Alig néhány nap alatt három közvéleménykutató intézet is jelezte, hogy népszerű ségi mutatójuk biztosan meghaladja a parlamenti bejutáshoz szükséges öt százalékot, sőt egyes telefonos felmérések szerint kilenc százalék körüli lehet. Azt is kimutatták, hogy Gasparovicnak éppen Meciar támogatói táborát sikerült nem kis mértékben apaszta nia. Eltérnek az elemzői becslések arról, hogy Meciarnak hány százalékot sikerül majd szereznie az alig 40 nap múlva sorra kerülő parlamenti választásokon. Bugár Béla, az MKP elnöke szerint Meciarék jócskán 29 százalék alatt végeznek majd. Bugár ezt egy n yilvános televíziós vitaműsorban mondta, ahol az ellenfél maga Meciar volt. A HZDS elnöke meglehetősen békésen állta a sarat a televízió kamerái előtt. Mindaddig tűrte ellenfele kérdéseit, amíg nem terelődött a szó az immár a rendőri hatóságokat is érdeklő kérdésre, arra, hogy a volt kormányfő miből vette meg és építtette át kacsalábon forgó palotává jelenlegi trencsénteplici otthonát. Ez az a kérdés, amelyről Meciar mélyen hallgat (még a nyomozók előtt is), s állítólag keresetlen szavakkal utasította szája befogására Bugárt is. Állítólag mert a műsoridő időközben letelt, viszont a két politikus tovább folytatta a szópárbajt a stúdióban. Meciar nem keltette olyan embernek a benyomását, aki vissza akarna vonulni a politikából. Ellenkezőleg, biztos a HZDS vála sztási győzelmében. Ugyanakkor nem zárta ki teljesen azt a lehetőséget sem, hogy a jelenlegi koalíció alapít szeptemberben kormányt. A sajtó nyilvánossága előtt a napokban azt hangoztatta, hogy szinte az összes parlamenti párttal folytat koalíciós tárgyalá sokat, ám a részletekbe — régi szokásához híven — ez alkalommal se nem bocsátkozott. vissza G. Hetényi Sylvia (Pozsony) írása a NÉPSZAVÁNAK Schröder és Stoiber vitája − A kancellár egyeztetést sürget Irak ügyében Edmund S toiber, a német kereszténypártok (CDUCSU) kancellárjelöltje óvott a német úttól a külpolitikában. Csak nagyonnagyon óvni tudok attól, hogy külpolitikai tekintetben ezt a fogalmat egyáltalán használják is — közölte Stoiber a Süddeutsche Zeitung és a Die W elt hasábjain szerdán megjelent interjúban, amelynek másik szerep lője az újraválasztásáért küzdő Gerhard Schröder (SPD) kancellár volt. Stoiber egyebek között azt fejtegette, hogy természetesen fontosnak tartja a német érdekeket, de ezek az érdekek felfogása szerint az európai érdekekbe ágyazódnak be. Schröder kancellá r tette kampánytémává, hogy Németország miként viselkedne egy Irak elleni katonai művelet esetén. A kancellár elutasítja, hogy Berlin akár katonailag, akár anyagilag részt vállaljon. Arra a kérdésre, hogy részt vennee a Bundeswehr egy Irak elleni támadásb an, ha lenne ENSZfelhatalmazás, a
