Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-12
6 van, hanem az unión belül, a tám ogatások kedvezményezettjei és finanszírozói között. A tagjelölt országoknak szánt kisebb támogatások kapcsán a külügyminiszter hozzátette, Dánia azon a véleményen van, hogy a csatlakozni kívánó országok számára előnyösebb, ha egy kisebb támogatással, de belépnek az unióba, mintha a nagyobb támogatást kívülről követelve kimaradnak a reformokkal kapcsolatos döntéshozatalokból. Jelezte, Magyarország álláspontja minden olyan költségvetési kérdésben, amelyik átmenetet igényel az, hogy ez az átmenet nem terj edhet tovább 2006. december 31nél, az unió jelenlegi pénzügyi szakaszának lezárásánál. Újságírói kérdésre válaszolva utalt arra: bár a magyarországi népszavazás időpontját még nem határozták meg, szerdai dániai tárgyalásuk során az ezt firtató kérdésre Medgyessy Péter miniszterelnökkel "rögtönzött" reagálásukban egy jövő évi késő tavaszi, május környéki időpontot jelöltek meg. Hozzátette, a dánok fontosnak tartanának egy minél korábbi magyar népszavazást, hiszen egy pozitív eredmény kedvezően befolyásolh atná a tagállamokat. Magyarország külpolitikai stratégiai céljairól szólva Kovács László rámutatott arra is: bár a NATOcsatlakozáson túl van az ország, ezen a téren is van mit tenni, hiszen az elmúlt években az északatlanti szövetség többször is érzéke ltette, hogy nem elégedett a magyar teljesítménnyel, a többi közt a haderőátalakítás ütemével. Közölte: a NATO napirendjén jelenleg többek között a védelmi képességek erősítése, egyfajta munkamegosztás kialakítása szerepel, ahol Magyarországnak olyan te rületeken kell majd nagyobb szerepet vállalnia, ahol kiemelkedő teljesítményt tud nyújtani. A NATO bővítése kapcsán a külügyminiszter elmondta, hogy Magyarország, geopolitikai szempontokból is, támogatja a környező államok - Szlovákia, Románia és Szlovén ia - felvételét. Kovács László a fő stratégiai célok között említette a szomszédos országokkal való jó viszony kialakítását, fenntartását is. Megjegyezte, a visegrádi négyek között a Benesdekrétumok kapcsán támadt zavarokat meglehetősen gyorsan sikerült rendezni. A kétoldalú kapcsolatokban a kedvezménytörvény okoz még némi, de nem megoldhatatlan problémát. Úgy vélekedett: a törvény előkészítése során konzultációt kellett volna folytatni az érintett országokkal és kifogásaikat az Országgyűlés elé kellet t volna tárni, amely így ezek ismeretében hozhatta volna meg a jogszabályról a döntést. Hozzáfűzte, gondot okoz, hogy a kedvezménytörvény mellett ott van a jogszabályt gyakorlatilag megváltoztató OrbánNastase megállapodás, illetve egy olyan kormányrende let is, amely mindkettőnek ellentmond. Utalt arra: a kedvezménytörvény kapcsán olyan megoldásra törekednek, amely megfelel a jogszabály eredeti céljainak, az európai normáknak, szolgálja mind Magyarország, mind a határon túli magyarság érdekeit és elfoga dható a szomszédos országok kormányai számára is. vissza Elfogadták a szlovák ügynöktörvényt 2002. július 12. (9. oldal) Neszméri Sándor (Pozsony, Szlovákia) Tizenhárom évvel a rendszerváltozás után immár Szlová kiában is vizsgálható lesz a titkosrendőrségek adattára, és a demokratikus állam titkosszolgálataiban nem kaphatnak munkát azok az emberek, akik a kommunista Csehszlovákia bármelyik elhárítóalakulatánál szolgáltak. A szlovák parlamentben képviselői kezdemé nyezésre született törvények mellett módosult a büntető törvénykönyv is, amely szerint már nemcsak a fasizmus eszméinek terjesztése lesz büntethető, hanem eljárás indulhat olyan
