Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-12
5 Markó hangsúlyozta, hogy a jogszabály módosításának szerinte kizárólag a magyar – román kormányfői egyetértési nyilatkozattal történő összehangolásra kellene szorítkoznia. Rolf Ekeus főbiztost Ion Iliescu ro mán államfő is fogadta. Ezen a megbeszélésen főképp Románia és az EBESZ kapcsolata került előtérbe, de a nemzeti kisebbségek ügyeit is érintették. Iliescu úgy vélekedett, hogy a Romániában élő nemzeti kisebbségek ugyanolyan gazdasági és társadalmi gondokka l küszködnek, mint a többség. Ekeus nem kommentálta azt az alkotmánymódosítással kapcsolatos döntést, amelyre bukaresti látogatása idején a román pártok jutottak. A többség ugyanis elutasította azt az RMDSZjavaslatot, hogy a „nemzetállam” meghatározást tö röljék az új alaptörvényből. Elfogadásához kétharmados többségre lett volna szükség, de az távolról sem jött össze. Hasonló sorsra jutott az a liberális indítvány, hogy az államfőt a parlament válassza meg. Ez ellen a kormányzó szociáldemokraták, illetve a z ellenzéki nagyromániások és demokraták voksoltak. vissza Nem reális a tízes EUbővítés Kovács szerint csak a legfelkészültebbek csatlakoznak NSZ • 2002. július 12. • Szerző: P. B. A külpolitika nem hazai szavazatszerzésre szolgál, jól odamondogatni az EUnak vagy a szomszédos országoknak súlyos károkat okozhat – mondta egy tegnapi sajtóbeszélgetésen Kovács László. A külügyminiszte r a magyar külpolitika stratégiai céljairól beszélt. 1. Európai Unió. Kovács nem tartja reálisnak tíz ország egyidejű felvételét, inkább a dán EUelnökség álláspontjával ért egyet: ez év végén azokkal az országokkal kell lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek addigra készen állnak, a határidő betartás a tehát fontosabb a bővítési kör nagyságánál. Ami az uniós támogatásokat illeti, Magyarország egyenlő elbánást szorgalmaz, és csak olyan átmenetet tart elfogadhatónak, amely legfeljebb 2006. december 31ig – a jelenlegi EUköltségvetési időszak végéig – ta rt. (Az EU egyelőre csupán tízéves átmenet után adná meg a termelőknek járó közvetlen agrártámogatások egészét.) 2. NATO. Az atlanti szövetségben is akadnak tennivalók, hiszen a NATO nem túl elégedett a magyar haderőreformmal. A védelmi képességek erősítés énél célszerű a munkamegosztás a tagállamok között, Magyarország például a vegyvédelmi alakulatokban vállalhatna nagyobb szerepet. A magyar kormány bővítéspárti, és mindenekelőtt a szomszédos államok NATOfelvételét támogatja. 3. Szomszédos országok, határ on túli magyarság. A kedvezménytörvény okoz némi gondot, de Kovács a helyzetet nem tartja megoldhatatlannak. Az Orbánkormány sem a szomszédokkal, sem az EUval nem konzultált, csupán alacsony szinten mentek üzenetek. Most olyan megoldást kell találni, ame ly megfelel a törvény eredeti céljainak, Magyarország és a határon túli magyarság érdekeit szolgálja, tiszteletben tartja az európai normákat, és a szomszédos országok kormányainak is elfogadható. A külügyminiszter hozzátette, hogy a státustörvény elnevezé s boszszantja a szomszédokat, mert a jogszabály nem ad semmiféle különleges státust (például kettős állampolgárságot). vissza Kovács László bizakodó 2002. július 11. 18:58 MTI A dán európa i uniós elnökség a lehető legkedvezőbb Magyarország számára a csatlakozás kulcsfontosságú, záró szakaszában - vélekedett Kovács László az Európai Újságírók Szövetsége Magyar Tagozatának meghívására tartott előadáson, csütörtökön Budapesten. A külügyminiszter elmondta: Dánia azon a véleményen van, hogy azokkal az országokkal, amelyekkel lehet, az év végéig le kell zárni a csatlakozási tárgyalásokat, hiszen a legkisebb csúszás is ürügyül szolgálhat a bővítést nem nagyon támogató tagállamoknak arr a, hogy a közös agrárpolitikai reformokat előre véve évekkel hátráltassák a csatlakozást. Kovács László úgy látja, az ír népszavazás kérdése, Ciprus csatlakozása, illetve a nyugateurópai országokban tapasztalható politikai jobbratolódás nem jelent komol y akadályt. Véleménye szerint azonban problémát okozhatnak a költségvetést érintő kérdések, köztük az agrártámogatások ügye. Rámutatott: az e téren folyó vita azonban nem a tagállamok és a csatlakozni kívánó országok között
