Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-06
7 újragondolását. Tóth Mihály egyetértett más határon túli mag yar vezetők azon véleményével, amely szerint örvendetes módon növekedtek az Illyés Közalapítványon és egyéb forráson keresztül az e célokra juttatott összegek, ezen belül viszont csökkent az érdekeltek beleszólási lehetősége. Tóth Mihály a konkrét problém ák között említette, hogy az Ilylyés Közalapítvány 1994ben létrehozott kárpátaljai alkuratóriumában – amelyben létrejöttekor egyenlő számban foglaltak helyet az UMDSZ és tagszervezetei, valamint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a hozzá közel álló szervezetek képviselői – 1998 után a paritásos összetétel kilenckettő arányra változott a KMKSZ javára, ami miatt az UMDSZ és tagszervezetei elvesztették az alkuratóriumon belüli döntéshozó helyzetüket. vissza Az UMDSZ az Illyés Közalapítványról: a fejünk felett döntöttek NSZ • 2002. július 6. Az UMDSZ és tagszervezetei már az 1998as kormányváltást követő időszak elején szóvá tették számos fórumon, hogy nem ért enek egyet az Illyés Közalapítvány és más, a határon túli magyarságot támogatni hivatott köztestület munkájában bekövetkezett változásokkal és a kárpátaljai magyarság támogatási rendszerével – jelentette ki Tóth Mihály, az ukrajnai Magyar Demokrata Szövets ég (UMDSZ) elnöke. Tóth emlékeztetett arra, hogy ezekre a kifogásokra vagy semmilyen, vagy kitérő válaszokat kapott a szervezet. Egyetértett más határon túli magyar vezetők azon véleményével, amely szerint növekedtek az Illyés Közalapítványon és egyéb forr áson keresztül az e célokra juttatott összegek, ezen belül viszont csökkent az érdekeltek beleszólási lehetősége. Ez az új helyzet még annyiban is hátrányosan érintette az UMDSZt és annak tagszervezeteit, hogy nemcsak a „fejük felett”, Budapesten eldöntöt t támogatásokról, hanem gyakorlatilag még a közalapítvány ukrajnai alkuratóriuma által, „formailag az ő tudomásukkal” véleményezett összegek elosztásáról, illetve azok felhasználásának elszámolásáról még információval sem rendelkeztek – fogalmazott az elnö k. Tóth Mihály a konkrét problémák között említette, hogy az Illyés Közalapítvány 1994ben létrehozott kárpátaljai alkuratóriumában 1998 után a paritásos összetétel kilenckettő arányra változott a KMKSZ javára, ami miatt az UMDSZ elvesztette az alkuratóri umon belüli döntéshozó helyzetét. vissza Ellentétes pályázatok az utca két oldalán Nagy Sándor a régiók megváltoztatásáról és a politikai realitásokról NSZ • 2002. július 6. • Szerző: Tóth Ákos – Az Országos Területfejlesztési Központ korábbi vezetője, akit a kisgazdák által felügyelt földművelésügyi tárca nevezett ki a közigazgatási szervezet élére, a területfejlesztés problémakörét gyakorlatilag egyetlen kifejezésre szűkítette: a biomasszahasznosításra. Vane önnek is ilyen kulcsszava? – Nekem nem a biomassza hasznosítása jut az eszembe a területfejlesztés kapcsán. Hiszen a társadalmigazdasági különbségek kiegyenlítésé nek szándéka nem a biomasszaszerű csodamódszereken múlik. A területfejlesztési munkák már legalább tíz éve elkezdődtek, számos fontos dolog történt e téren, a gond az, hogy nagyon sok minden nem úgy működik, mint ahogyan kellene. Csak egyetlen példát említ ek: ma nagyon csekély az összhang a területfejlesztés céljait szolgáló pénzalapok felhasználásában. Körülbelül tíz igen nagy támogatási alap létezik, s hogy csak néhányat említsek, az egyiket a környezetvédelmi minisztérium, a másikat az FVM, a harmadikat a gazdasági tárca, a negyediket Belügyminisztérium, az ötödiket a fejlesztési tanácsok felügyelik, hozzájuk lehet pályázni. Óriási, összességében százmilliárd forintos nagyságrendű összegekről van szó. A jelenlegi helyzetet talán úgy tudnám a leginkább
