Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-06
6 olyanra, amely a megszerzett bizalomra épül és azt erősíti – szögezte le Németh Zsolt a jubileumi, X. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen. A hegyek ölelésében megbúvó Csontos község turistatelepén megtartott ifjúsági fórumon elhangzott vi taindító előadásában a parlament külügyi bizottságának elnöke mindenekelőtt arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy a Kárpátmedencei magyarság összetartozásának igénye akkor fogalmazódott meg, amikor Antall József miniszterelnök lefektette a magyar külpoli tika mindmáig prioritását képező három pillérének, három célkitűzésének a doktrínáját. Ennek az időszaknak másik sajátos, megfogalmazása szerint „csodaszámba menő” eseménye volt a határon túl megindult erős önszerveződés, amelyben Kárpátalján kiemelkedő sz erepe volt Fodó Sándor egyetemi tanárnak, aki megpróbált újra lelket lehelni a kárpátaljai magyar közösségbe, és megindította azt az önszerveződést, amely ma is összefogja a kárpátaljai magyarságot, és képes kifejezni e közösség tényleges igényeit. A hatá ron túli magyarság egymásra találásának kiemelkedő állomásaként említette a szónok a magyar – magyar csúcstalálkozó kikényszerítését 1996ban a második szocialista kormányból, amivel kezdetét vette a demokratikus Magyar Köztársaság és a határon túli magyarok politikai szerveződéseinek formalizált párbeszéde. Az igazi áttörést a magyar nemzetpolitikában azonban – amikor programmá vált a nemzeti újregyesítés gondolata – a polgári kormányzás időszaka hozta meg. Az az időszak, amely életre hívta a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), létrehozta a státustörvényt, visszaadva ezzel a határon túli magyarok számára az össze- és az együvé tartozás érzését, jogi viszonyt teremtve az anyaország és a határon túli magyarság között. Harmadik fontos szempontként említette Ném eth Zsolt, hogy a kormányzási időszak végére sikerült a korábbi ötszörösére, mintegy évi tízmilliárd forintra emelni a határon túli magyarok támogatására szánt összeget, elősegítve ezzel az egyetemek, főiskolák, színházak és más oktatási, illetve kulturáli s intézmények létrehozását. A továbbiakban a külügyi bizottság elnöke arról beszélt, hogy a jövőben mindenekelőtt az elért eredmények konszolidálására kell figyelmet fordítani. Egyfelől az elért eredményeket feltétlenül meg kell őrizni, másfelől pedig tar talommal kell megtölteni a meglévő kereteket. Németh nem zárja ki például azt, hogy az új kormány megpróbálja majd felhígítani és ezzel együtt ellehetetleníteni a Máért tevékenyését, gyengíteni a státustörvényt, s ezzel együtt háttérbe szorítani a határon túli magyarok szervezeteit a jószomszédság erősítésének örve alatt. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke arról beszélt, hogy sajnos nincsenek meg azok a fogalmak, amelyek alkalmasak lennének a magyarság helyzetének jellemzésére, ami kétségkívül megnehezíti a hat áron túli magyarság problémáinak kezelését. Brenzovics László alelnök viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar nemzetpolitika továbbra is alakulóban van, hiszen azt nemcsak maguk az érdekeltek, hanem közvetlen környezetük és a nemzetközi politika porondján végbemenő események is formálják, alakítják. Többen is leszögezték, hogy a tavaszi választások eredményének, illetve kudarcának nem csupán negatív, hanem pozitív kihatásai is vannak, mivel olyan érzéseket szabadítottak fel az emberekben, amelyek korábban már szunnyadóban voltak. vissza Panaszkodik az UMDSZ vezetése 2002. július 6. (9. oldal) MTI Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és tagszervezetei már az 199 8as kormányváltás utáni időszak elején számos fórumon szóvá tették, hogy nem értenek egyet az Illyés Közalapítvány és más, a határon túli magyarságot támogatni hivatott köztestület munkájában bekövetkezett változásokkal és a kárpátaljai magyarság támogatá si rendszerével – jelentette ki Tóth Mihály, az UMDSZ elnöke. Az MTInek nyilatkozva Tóth Mihály emlékeztetett arra, hogy ezekre a kifogásokra vagy semmilyen, vagy kitérő válaszokat kapott a szervezet. A kormányváltás után az új koalíciós pártokhoz intéze tt első levelében a szövetség szorgalmazta egyrészt az elmúlt négy év alatt a kárpátaljai magyarság megsegítésére kiutalt közpénzek vizsgálatát, másrészt e támogatási rendszerek működési elvének
