Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-06
3 határon túliak az igazolványokat. Fél év után közeledünk a félmilliomodik igényléshez. Ez a fővárosi közigazgatási hivatal számára jelentett előre be nem kalkulálható szervezési gondokat, mert az igénylők nagy része Budapestet jelölte meg átvevőhelyként./p> A romániai népszámlálásról. Némiképp meglepő, de nem váratlan eredményt hozott a cenzus. Le kell számolnunk a több mint kétmilliós lélekszámú romániai magyarság illúziójával. Ezzel kapcsolatban én korábban is óvatosabban fogalmaztam. Számomra, ez a mostani, másfél millióhoz közeli szám 2002 realitása. Vészharangok kongatása, öncélú retorika helyett, s zemléletváltásra van szükség. Különféle kedvezményekkel ösztönözni lehet az anyaországi cégeket határon túli befektetésre, és ezzel új munkahelyek teremtésére./p> Az Illyés Közalapítványról. Értetlenül állok a kirobbant „számháború” előtt. Aki felelős kormánytisztviselőként ez ügyben nyilatkozott, adatot, számot közölt az alapítványi támogatásokról, az csakis az Illyés Közalapítvány budapesti irodájának adatszolgáltatására hagyatkozhatott. A kormánynak, mint alapítónak jogában áll, sőt kötelessége hiteles tájékoztatást kérni és kapni az alapítvány működéséről. Ez nem lehet vita tárgya./p> A támogatási gyakorlatról. Kétségtelen, hogy az elmúlt négy évben nőtt a támogatások összege, sérült ugya nakkor az átláthatóság elve. Az Illyés Közalapítvány támogatásainak nagy részét közvetlenül Budapestről, egy úgy nevezett „stratégiai alapból” ítélték oda. Pedig jó lett volna, ha a határon túli magyarokat is megkérdezik a stratégiai jellegű döntések előtt . Persze, ezekre az összegekre is pályázni lehetett, de nem vagyok róla meggyőződve, hogy valamennyi pozitív döntés mögött az egész, kisebbségben élő közösség érdekeit szolgáló pályázat állt. Remélem, hogy a pályáztatásban újra a határon túli alkuratóriumo k játsszák majd a főszerepet, és ezzel megszűnhet a klientúraépítés veszélye, amelyre a minap a külügyminiszter úr, illetve több határon túli magyar vezető is rámutatott./p> A határon túliak hangulatáról. Az új magyar kormánynak szembesülnie kellett azzal , hogy a határon túli magyarok jelentős része erőteljesen a korábbi kormányzattal szimpatizált, és mintegy személyes vereségként élte meg az anyaországi kormányváltást. Idő kérdése és ez a szemlélet változni fog. Erre a miniszterelnök parlamenti beiktatási beszédében elmondott szavai – a tizenötmilliós magyarság iránti felelősségérzet vállalása – garanciát jelentenek. Az előző kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájáról csak annyit mondanék, hogy mi nem a látványos, hanem a hatékony megoldáso k hívei vagyunk./p> BálintPataki József 1953ban született Erdélyben, a Kolozs megyei Bonchidán 1976ban végez a BabesBolyai Tudományegyetem történelem szakán 1989ben áttelepül Magyarországra, előtte megfosztják tanári állásától 1990 és 199 2 között kormányfőtanácsos a Határon Túli Magyarok Titkárságán 1992től a Határon Túli Magyarok Hivatala megalakulása után az I. Területi Főosztály (Erdély) vezetője 2002től a HTMH elnöke vissza Az ígéretek rabságában Sok a kérdőjel Medgyessy erdélyi programja körül 2002. július 6. (7. oldal) Lukács Csaba Ezeket a sorokat Kolozsvár főterén írom, egy árnyas kávézóból. A kávé finom, a lányok a kánikulának megfelelően alulölt özöttek, s bár a Mátyásszobor körül még a kukák is pirossárgakékre vannak mázolva, a templom mögötti magyar konzulátus homlokzatán ott a pirosfehérzöld lobogó is. A déli hírekben azt hallottam, hogy Élesden a hatóságok annak ellenére sem szedik le a m agyar nyelvű helységnévtáblát, hogy megtehetnék: a legfrissebb népszámlálási adatok szerint ugyanis a város
