Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-01
3 mondta, a jelen é s a jövő teendői számítanak. Esztergomban a fő téma az EUbővítés, valamint a V4tagországok közötti politikai, gazdasági és kulturális együttműködés szorosabbra fűzése és hatékonyságának növelése volt. A kormányfők külön hangsúlyozták az együttműködés fon tosságát a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint a belügyi, az igazságügyi és a környezetvédelmi területen. Megállapodtak: országaik egyeztetik álláspontjaikat az uniós csatlakozás utolsó, legnehezebb szakaszában. Dzurinda kijelentette: a V4 soros elnök i tisztét július elsejétől betöltő Szlovákia kezdeményezi a visegrádi országok EUfőtárgyalóinak találkozóját és a konventtagok megbeszélését. A miniszterelnökök megerősítették, hogy a csatlakozási tárgyalásokat 2002 végére be akarják fejezni, és 2004. jan uár elsejétől az unió teljes jogú tagjai akarnak lenni. A NATObővítéssel kapcsolatban a lengyel, a cseh és a magyar kormányfő támogatta Szlovákia csatlakozási szándékát. A miniszterelnökök egyetértettek a visegrádi díj megalapításában, amelyet olyan szemé lyeknek ítélnének oda, akik kiemelkedő eredményeket értek el a kultúra és a tudomány területén. Támogatták egy visegrádi ösztöndíjprogram beindítását is. Ezzel kapcsolatban elhatározták, hogy a tagországok éves hozzájárulását a Nemzetközi Visegrád Alaphoz 600 ezer euróra növelik 2003tól. A találkozó befejeztével Medgyessy átadta a V4elnökséget Dzurindának, akivel – néhány órával korábban – Esztergomban kétoldalú megbeszélést is folytatott. Kiemelt figyelmet fordítottak a státustörvényre, s megegyeztek egy menetrendben, illetve azokban az alapelvekben, amelyek figyelembevételével rendezné a két fél a jogszabállyal kapcsolatos kérdéseket. Medgyessy és Dzurinda egyezsége értelmében a státustörvénnyel kapcsolatos (nyitott) kérdéseket négy alapelv szerint kelle ne kompromisszummal megoldani. Ezek: 1. a jogszabály révén teljesülniük kell az eredeti szándékoknak, 2. a törvény végrehajtásának összhangban kell állnia az európai (kisebbségi) normákkal, 3. Szlovákia számára is elfogadhatónak kell lennie és 4. a szlovák iai magyarok elvárásainak is meg kell felelnie. Dzurinda közölte: Szlovákiában megvan az akarat a kölcsönösen elfogadható megoldásra. vissza A cél Európa újraegyesítése Mától Dánia az unió soros elnöke NSZ • 2002. július 1. • Szerző: Füzes Oszkár Európa újraegyesítése és az unió külkapcsolatainak fejlesztése áll az EU új soros elnöke terveinek középpontjában. Dánia ma veszi át az uni ó vezetését, és decemberben „mindenáron” úgy szeretné befejezni, hogy hivatalosan bejelenti az új tagállamokat. Az egykori északi nagyhatalomból ötmilliós kisállammá zsugorodott, ám egy főre számítva a világ tizedik leggazdagabb országának szá mító Dánia ma veszi át fél évre az Európai Unió soros elnökségét. Az EUból leginkább „kilógó” dánok nem vesznek részt a közös pénzben, nem kérnek a közös védelemből, igazságügyből és állampolgárságból sem. (Ezért e témákban az uniós miniszteri tanácsok el nökségét a jövő év első felében soros elnök, Görögország veszi át mától egy évre.) Ugyanakkor a dánok a keleti bővítés leglelkesebb támogatói, ennek megkoronázása lesz EUelnökségük legfontosabb vállalása. – Ezt mindenáron meg kell tenni, mert elillan a tö rténelmi lehetőség – ismételgetik. Ráadásul a „mindenáron” kifejezés egyáltalán nem drámai, sőt. A dánok úgy számolnak, hogy a tíz új tagtárs eleinte tizenhat euróba (pontosabban százhúsz dán koronába) kerül majd a dán adófizetőnek évente, viszont 2015 kör ül már 12 milliárd euró hasznot hozhat az országnak a nagyobb piac. A radikális jobboldal külső támogatásával kormányzó liberálisok ellenzéke szintén támogatja a bővítést, sőt: a dán baloldal szerint a mostani tagállamoknak nagyvonalúbb pénzügyi ajánlatot kellene tenniük az újoncoknak. Az uniót bíráló ellenzéki erők azonban más kérdésekben nem fogadták el Anders Fogh Rasmussen kormányfő féléves „tűzszüneti” ajánlatát. Dánia az elnökség alatt szeretné elérni a bevándorlási politika uniós pontosítását – miutá n Koppenhága drasztikusan szigorította a befogadás szabályait. Fontosnak tartja a pénzmosás elleni harcot, a banktitok megszüntetését, a környezetvédelmi szabványok szigorítását, valamint az EU külkapcsolatainak megújítását. A dánok vezette őszi uniós csúc stalálkozóra meghívják Ukrajnát is, amely eddig soha nem vehetett részt az Európai Tanács ülésén. Koppenhága nagyon érdekelt a lengyel uniós csatlakozásban, valamint Észtország, Litvánia és Lettország felvételében, hazánkat pedig a „legérettebb” tagjelöltn ek tartja. Decemberben, a koppenhágai csúcson Rasmussen tíz új tagállamot szeretne megnevezni, de jelezte, hogy ha ez nem megy, akkor kisebb lesz az első bővítési kör. – Senki és semmi nem ejtheti túszul a felvételre érett tagjelölteket – fogalmazott. A dá n kormányfő nemsokára találkozik Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel is. Mivel a bővítés egésze
