Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-01
4 szempontjából fontos közvetlen agrárkifizetések kérdésében a magyar álláspont lényeges lesz a többi tagjelöltnek is, Dánia valószínűleg „rugalmasságot” kér Budapesttől: egyezzen bele a kevesebb pénzbe a történelmi jövő kedvéért. vissza Bécs nem sok jóval biztat Osztrák – magyar külügyminiszteri találkozó az elzárkózás jegyében NSZ • 2002 . július 1. • Szerző: Szászi Júlia Magyarország EUcsatlakozásának támogatásán túl konkrét kérdésekben Bécs nem sok jóval kecsegteti Budapestet. Benita FerreroWaldner osztrák külügyminiszter magyar kollé gájával, Kovács Lászlóval folytatott első kétoldalú megbeszélésén mind az Európai Unión belüli agrártámogatások kérdésében, mind a munkaerő szabad áramlására vonatkozó kétoldalú megállapodások tekintetében lényegében elzárkózott a magyar kérések teljesítés e elől. A közvetlen kifizetések rendszerét Ausztria (Németországgal ellentétben) ugyan nem akarja megszüntetni, ám az erre fordított összegeket nem szándékozik emelni. Ennek jegyében nem támogatja azt a Kovács által jelzett igényt, hogy Magyarországot azon os jogok – a teljes kifizetés – illesse meg a belépés első pillanatától kezdve. Nem lát esélyt az átmeneti időszak rövidítésére sem. Ugyanígy elzárkózott, illetve későbbi újratárgyalást javasolt a magyarok ausztriai munkavállalása vonatkozásában. A magyar kormány a munkaerőpiaci korlátozás hosszú átmeneti idejét kiegészítő kétoldalú megállapodások keretében konkrét kvótát szeretne: e szerint 2003ban 10 ezer, 2004ben 25 ezer, 2005ben pedig 30 ezer magyar kapna munkavállalási engedélyt Ausztriában. Ferrer oWaldner a keretszámot túl magasnak tartja, s – tekintettel az osztrák munkaerőpiaci feszültségre – jelenleg esélytelennek lát egy ilyen megállapodást. Türelmet kért Kovácstól, s azt javasolta, a korábban elvben már elhatározott kiegészítő kétoldalú megá llapodások konkrétumairól később tárgyaljanak, amikor az ausztriai munkaerőpiaci helyzet nagyobb teret nyújt a sikeres megállapodásra. Az első hivatalos külügyminiszteri találkozóra az alsóausztriai Göttweigapátságban megtartott Európa Fórum adott alkal mat, amelynek egyik vendégelőadója volt Kovács László. A hagyományos, immár nyolcadik kelet – nyugati fórum idei témája a régiók szerepe volt, ám az osztrák politikusok jóvoltából olyan, az EUbővítés kapcsán előtérben álló témák is helyet kaptak, mint a Ben esdekrétumok érvényessége, Csehország és Szlovákia belépési esélyei. FerreroWaldner beszédében nem hagyott kétséget az iránt, hogy Ausztria még Prága felvétele előtt igényli a dekrétumok érvénytelenné nyilvánítását, amit Erwin Pröll, a tartomány néppárti elöljárója egyenesen a felvétel feltételeként szabott meg. Kovács a közös sajtóértekezleten e témában kapott kérdésre elmondta, hogy bár az új magyar kormány is túlhaladottnak és a mai jogrenddel ellentétesnek tartja a dekrétumokat, azok hivatalos érvényt elenítését – eltérően az előző kormány miniszterelnökétől – nem tekinti a cseh, illetve szlovák EUcsatlakozás feltételének. Ugyanakkor Szlovákia NATOtagságát csakis az e felvételhez megszabott kritériumok dönthetik el, márpedig ezek között nincs olyan, a mely összefüggésbe hozható a Benesdekrétumokkal. Az előző kormány által vállalt München – Bécs – Budapest tengely további folytatásáról feltett kérdésre Kovács elmondta, hogy ez az együttműködés nem irányul kívülállók ellen, pozitív tartalmú, s mint ilyen, fo lytatandó. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Kovács az átdolgozás szempontjának nevezte az eredeti cél megtartását, a törvény és az EUelőírások összhangba hozatalát. – Budapest figyelembe veszi mindkét fél érdekeit, s olyan törvényre törekszik, amely el fogadható az érintett kormányok számára – mondta. A kétnapos nemzetközi tanácskozáson a szomszédos országok együttműködésével foglalkozó munkabizottságban SzentIványi István a visegrádi négyekről tartott referátumot. Az európai konvent témájában alakított bizottságban Martonyi János volt külügyminiszter elnökölt, a kulturálistudományos bizottságban Glatz Ferenc tartott referátumot. vissza Politikai nyomás az Illyés Alapítványon? NS Z • 2002. július 1. Az Illyés Közalapítvány kuratóriuma számára jelen pillanatban az a kihívás, hogy az erőteljes politikai nyomás ellenében miként biztosítja a folyamatos és kiszámítható működést – jelentette ki Veress László, a közalapítvány budapesti irodavezetője a Krónik a című erdélyi lapnak adott nyilatkozatában. Veress elmondta, hogy az új magyar kormány idő előtt meneszteni kívánja a kuratóriumot, aminek fő indoka az, hogy a testületet az Orbánkormány nevezte ki négy évvel ezelőtt. – A többi indok nem felel meg a való ságnak: nincs nyolcvanszázalékos kiköltekezés, a valós szám körülbelül ötvenöt százalék. Nem üres a kassza, mert 1,4 milliárd forint van a számlánkon készpénzben és értékpapírokban. Az új kormány – még az előző döntése alapján – az idén további 425 milliót köteles folyósítani a részünkre.
